A mérnökképzés valódi értékét nem kizárólag a megszerzett elméleti tudás, hanem annak gyakorlati alkalmazhatósága adja. Különösen igaz ez a robbantástechnika területén, ahol az anyagok viselkedése, a robbanási folyamatok sajátosságai és a különböző technológiai megoldások hatékonysága sok esetben csak valós körülmények között végrehajtott kísérletekkel vizsgálható megfelelően. Ezt a szemléletet követve hajtottak végre 2026 novemberében kísérleti robbantásokat az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar robbantástechnikai szakmérnök-képzésének hallgatói, akik a következő szemeszterben esedékes szakdolgozatuk elkészítéséhez gyűjtöttek gyakorlati tapasztalatokat és kutatási eredményeket.

A gyakorlati vizsgálatoknak a Litér településen működő Certrust Vizsgáló Központ adott helyszínt, ahol a hallgatók saját kutatási elképzeléseiket, előzetes számításaikat és műszaki megoldásaikat tehették próbára. A kísérletek különlegességét az adta, hogy azok nem előre meghatározott eredmények bemutatására szolgáló oktatási feladatok voltak, hanem a hallgatók önálló szakdolgozati kutatásaihoz kapcsolódó, konkrét mérnöki problémák megoldását célzó vizsgálatok.

A kutatási témák jól szemléltették a robbantástechnika sokszínűségét, valamint azt, hogy a hagyományos robbantási eljárások mellett egyre nagyobb jelentőséget kapnak az új technológiák, a digitális tervezési módszerek és az innovatív anyagfelhasználási lehetőségek.

Az ilyen jellegű gyakorlatorientált kutatások jelentőségét hangsúlyozva Dr. habil. Farkas Tibor, a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékánja kiemelte: „Egy egyetem értékét nem csupán az mutatja meg, hogy milyen tudást ad át a hallgatóinak, hanem az is, hogy mennyire képes őket önálló gondolkodásra, kutatásra és új megoldások keresésére ösztönözni. A Bánki Karon kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az elméleti ismeretek valódi mérnöki problémák megoldásában hasznosuljanak. A robbantástechnikai szakmérnök-képzés keretében végrehajtott kísérletek jól példázzák ezt a szemléletet: hallgatóink nem csupán megismerik a technológiákat, hanem saját kutatásaikkal azok továbbfejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Meggyőződésem, hogy a jövő mérnökeinek képzése ott kezdődik, ahol az elméleti tudás találkozik a gyakorlati tapasztalattal és az innovatív gondolkodással.”

Az egyik vizsgálat középpontjában a háromdimenziós nyomtatási technológia robbantástechnikai alkalmazhatósága állt. Horicsányi Gergely hallgató saját fejlesztésű számítógépes program segítségével tervezett olyan, 3D nyomtatással előállítható kísérleti eszközöket, amelyek különböző kialakításainak hatását acél céltárgyakon vizsgálta. Kutatásának egyik legfontosabb eleme nem pusztán a robbanási hatás értékelése volt, hanem annak vizsgálata is, hogy a digitális tervezés és az additív gyártástechnológia miként egyszerűsítheti és gyorsíthatja fel a mérnöki fejlesztési folyamatokat. A kísérletek során szerzett tapasztalatok egyúttal lehetőséget biztosítottak a tervezési elképzelések felülvizsgálatára és a további fejlesztési irányok meghatározására.


Balra: Az eltartással rendelkező (A1) töltet a laposacél élére helyezve.
Jobbra: A töltet hatása.

Balra: Az eltartás nélküli töltet a két laposacélon.
Jobbra: A töltet hatása a jobb oldali lyuk. A bal oldali lyuk alja sötét, a jobb oldali lyukban viszont becsillog a kráter alja.

Egy másik kutatás az építőiparban jelentkező, különösen összetett bontástechnikai problémákra keresett lehetséges megoldásokat. Kelemen Miklós hallgató a vasbeton szerkezetek robbanóanyaggal történő irányított repesztésének lehetőségeit vizsgálta. A kutatás kiindulópontját azok a gyakorlati tapasztalatok jelentették, amelyek szerint a hagyományos mechanikus bontási eljárások alkalmazása bizonyos körülmények között jelentős idő-, költség- és munkaerő-ráfordítással járhat. A különböző kialakítású vasbeton próbatesteken végrehajtott kísérletek során a hallgató a szerkezetek viselkedését és a repesztési folyamat eredményességét tanulmányozta. Az így megszerzett tapasztalatok hozzájárulhatnak a speciális bontástechnológiák további kutatásához, különös tekintettel a beavatkozások szabályozhatóságára, a környezeti hatásokra és a biztonságos alkalmazás feltételeire.


20x20x20-as kocka, Ø14es 5m re befúrva tengelyben, detonátor felhasználásával, folytás nélkül

20x20x20 as kocka, Ø14es középig tengelyben fúrva, detonátor felhasználásával, folytás nélkül

20x20x20 as kocka, Ø16os középig tengelyben fúrva, detonátor + 1 g RA felhasználásával, folytás nélkül

20x20x20 as kocka, Ø16es középig tengelyben fúrva, detonátor felhasználásával, folytás nélkül. A repesztés létrejött, a mintadarabok alja éppen maradt

A hallgatói kutatások harmadik területe az orosz–ukrán háború során előtérbe került robbantástechnikai kihívásokhoz kapcsolódott. Három hallgató olyan alternatív műszaki megoldások lehetőségeit vizsgálta, amelyek a robbanóeszközökkel szennyezett területeken végrehajtott műszaki feladatokhoz és az aknaveszély kezeléséhez kapcsolódnak. A nemzetközi szakirodalom és a háborús tapasztalatok feldolgozását követően a hallgatók kísérleti robbantások segítségével tanulmányozták egyes robbanási hatások sajátosságait. A vizsgálatok során tanúlemezeket és hőkamerás megfigyelést is alkalmaztak, amelyek lehetőséget biztosítottak a robbanási folyamatok következményeinek részletesebb megismerésére. A kutatási irány különös jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi fegyveres konfliktusok tapasztalatai folyamatosan új műszaki és technológiai kihívások elé állítják a katonai és a polgári robbantástechnikai szakembereket.

Kísérleti robbantás hatása a tanúlemezre, valamint hőkamerás kép a robbanás utáni percekben

A három kutatási terület látszólag eltérő problémákkal foglalkozik, mégis közös bennük az innovatív mérnöki gondolkodás, az önálló problémamegoldás és a kísérleti eredményekre épülő fejlesztés igénye. A hallgatók nem egyszerűen megismerték a rendelkezésre álló technológiákat, hanem saját elképzeléseik alapján kerestek új megoldásokat, majd azok alkalmazhatóságát gyakorlati körülmények között is vizsgálták.

A gyakorlati tapasztalatszerzés és az önálló kutatómunka jelentőségét Dr. habil. Szabó Gyula, az Óbudai Egyetem Felnőttképzési Központjának vezetője is hangsúlyozta: „A szakirányú továbbképzések egyik legfontosabb feladata, hogy a már jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökök számára olyan új ismereteket és kompetenciákat biztosítsanak, amelyekkel képesek választ adni a folyamatosan változó technológiai kihívásokra. A robbantástechnikai szakmérnök-képzés különleges értéke, hogy a hallgatók saját munkaterületükről hozott problémákat dolgozhatnak fel, és azokra tudományos igényességgel, gyakorlati kísérletekkel kereshetnek megoldásokat. Ez a képzési forma túlmutat a hagyományos ismeretátadáson: a szakmai tapasztalatot, a kutatást és az innovációt kapcsolja össze. Célunk, hogy hallgatóink ne csupán alkalmazói, hanem alakítói is legyenek szakterületük fejlődésének.”

A gyakorlati kutatómunka egyik legfontosabb értéke, hogy megtanítja a hallgatókat a mérnöki gondolkodás talán leglényegesebb elemére: a feltételezések és a valóság közötti különbségek felismerésére. Egy számítás, egy számítógépes modell vagy egy szakirodalmi megállapítás önmagában még nem jelenti egy technológia gyakorlati alkalmazhatóságának igazolását. Ehhez mérésekre, kísérletekre, az eredmények értékelésére és sok esetben az eredeti elképzelések módosítására van szükség. A kísérletek során a várttól eltérő eredmények legalább annyira értékesek lehetnek, mint az előzetes feltételezéseket alátámasztó tapasztalatok, hiszen ezek mutathatnak rá a további kutatás és fejlesztés szükséges irányaira.

Az ilyen jellegű foglalkozások egyben a korszerű mérnökképzés szemléletváltását is tükrözik. A hagyományos ismeretátadás mellett egyre fontosabbá válik a kutatásalapú oktatás, amelyben a hallgatók már tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a valós szakmai problémák megoldásába. A robbantástechnikai szakmérnök-képzés esetében ez különösen fontos, hiszen a szakterület sajátosságai miatt a gyakorlati tapasztalat, a felelős döntéshozatal, a kockázatok felismerése és a biztonságtudatos mérnöki szemlélet elengedhetetlen része a szakmai felkészültségnek.

A kísérleti robbantások jelentősége ezért messze túlmutat az egyes szakdolgozatok elkészítésén. A hallgatók megtapasztalhatják a kutatás teljes folyamatát a probléma megfogalmazásától és a kísérletek megtervezésétől kezdve a végrehajtáson és az eredmények dokumentálásán keresztül egészen a szakmai következtetések levonásáig. Mindez olyan tudást és tapasztalatot biztosít számukra, amely későbbi mérnöki, kutatói vagy szakértői tevékenységük során közvetlenül hasznosítható.

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar robbantástechnikai szakmérnök-képzésének célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a meglévő technológiák szakszerű alkalmazása mellett képesek felismerni a fejlesztési lehetőségeket, kritikusan értékelni az új megoldásokat, és aktívan hozzájárulni a szakterület fejlődéséhez. Ehhez elengedhetetlen az oktatás, a tudományos kutatás és a gyakorlati szakmai tapasztalat szoros összekapcsolása.

A novemberi kísérleti robbantások ismételten rámutattak arra, hogy az innováció nem feltétlenül a laboratóriumokban vagy a számítógépek előtt kezdődik, hanem sokszor egy olyan gyakorlati problémával, amelyre a meglévő megoldások még nem adnak megfelelő választ.
Az egyetem feladata pedig nem csupán az, hogy megtanítsa a hallgatókat a jelenleg ismert eljárások alkalmazására, hanem az is, hogy felkészítse őket a jövő technológiáinak megalkotására.

A most végrehajtott vizsgálatok eredményei a következő szemeszterben elkészülő szakdolgozatokban kapnak részletes tudományos és műszaki értékelést. A megszerzett tapasztalatok azonban már most bizonyítják, hogy a gyakorlatorientált, kutatásra és önálló fejlesztésre épülő oktatás meghatározó szerepet játszik a jövő robbantástechnikai szakembereinek felkészítésében.

Mert a korszerű mérnökképzés igazi eredménye nem csupán az, ha a hallgató tudja, hogyan működik egy technológia, hanem az, ha képes felismerni, hogyan lehet azt továbbfejleszteni. „A Bánki Karon nem csupán a robbantástechnika jelenét oktatják – a hallgatókkal közösen kutatják annak jövőjét is.”


Írta: Dr. habil Daruka Norbert képzésvezető
Fotó: Dr. habil Daruka Norbert; Kiss László, dr. Oláh Ádám Attila; Kelemen Miklós