Hegesztéstechnológia specializáció
A Hegesztéstechnológia specializációjú gépészmérnök MSc képzés célja, hogy a hallgatók széleskörű elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a hegesztési és rokon technológiák tervezéséhez, kivitelezéséhez és fejlesztéséhez. A képzés során a hallgatók olyan kompetenciákat fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hatékonyan válasszanak, irányítsanak és felügyeljenek hegesztéstechnológiát. hozzájárulva a hegesztett termékek minőségének és a technológiai folyamatok hatékonyságának javításához. A specializáció végzettjei kulcsszerepet vállalhatnak a különböző ipari szektorokban, segítve a vállalatokat a versenyképességük fenntartásában és a fenntarthatósági céljaik elérésében.
A már 2016. februártól folyó Hegesztéstechnológia specializációjú gépészmérnök MSc képzés magába foglalja a legújabb hegesztési és anyagtechnológiai ismereteket, beleértve a hegesztés automatizálását, gyártmányainak tervezését és ipari alkalmazásait. A tantárgyak ismeretanyaga a technológia hatékonyságának növelésére, ráfordításainak optimalizálására és a termékminőség javítására összpontosít. A specializáció differenciált szakmai ismereteit, kötelezően választható tantárgyait a Gépészeti és Technológiai Intézet Anyagtechnológiai Intézeti Tanszékének munkatársai és ipari partnerei oktatják.
A gépészmérnök mester szak hegesztéstechnológia specializációján végző mérnökök részére a későbbi szakmai pályájuk során, továbbképzésként, a 369 tanórás hegesztőtechnológus (IWT), majd a 112 tanórás nemzetközi hegesztőmérnöki (IWE) kiegészítő képzés lehetősége is adott, amelynek elvégzésével és a sikeres vizsgával nemzetközi hegesztőtechnológusi, illetve nemzetközi hegesztőmérnöki diplomát szerezhetnek.
Differenciált szakmai ismeretek (kötelező tárgyak)
Hegesztéstechnológiák I-II.
Az iparban alkalmazott ömlesztő és sajtoló hegesztési eljárások, valamint ezek automatizálási lehetőségei ismerhetők meg, úgy mint:
Önvédő (bevonatos, porbeles, fedőporos) ívhegesztések. Védőgázos (huzalelektródás, volfrámelektródás) ívhegesztések. Lánghegesztés. Lézersugaras hegesztés. Elektronsugaras hegesztés. Ellenállás-és indukciós hegesztések. Forgóíves hegesztés. Ív-csaphegesztések. Dörzshegesztések. Ultrahangos hegesztések. Sajtoló lánghegesztés. Robbantásos és mágnesimpulzusos hegesztés. Diffúziós hegesztés. Hidegsajtoló hegesztés. Melegsajtoló hegesztések.
Termikus vágás és bevonatolás
Az iparban alkalmazott, a hegesztést előkészítő vágó és azt követ(het)ő felületkezelő rokoneljárások, valamint ezek gépesítési lehetőségei ismerhetők meg, úgy mint:
Lángvágás és -faragás. Ívvágás és -faragás. Plazmavágás és -faragás. Lézervágás és szelektív anyageltávolítás.
Ráragasztás. Fluidágyas bevonatolás. Festés. Zománcozás. Galvanizálás. Termikus szórás. Plattírozás. Fizikai gőzfázisú bevonás (PVD). Kémiai gőzfázisú bevonás (CVD). Felületi ráolvasztás. Felületötvözés. Felrakó hegesztés
Hőfolyamatok és modellezésük
Főbb témakörök: hővezetés, hőátadás, hősugárzás matematikai (analitikus és numerikus) modellje. Véges differencia módszer (FDM) és véges elem módszer (FEM). 1D, 2D, tengelyszimmetrikus és 3D modellek leírása, mozgó hőforrás modellezése.
Hegesztési folyamatok hőtani modellezése, végeselem szimulációs modell kidolgozása. Hegesztési paramétereinek vizsgálata szimulációs modell alkalmazásával. Az optimális gyártási paraméterek kiválasztása numerikus modell segítségével.
Hegeszthetőség és anyagvizsgálat
Főbb témakörök: Anyagok hegeszthetőségének fogalma és kritériumai. Karbonegyenérték és kritikus hűlési idő. Repedésérzékenység megítélése.
Roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálatok hegesztett kötések minősítésében történő alkalmazása. Különböző varratkialakításokhoz alkalmazható vizsgálatok és gyakorlati alkalmazásaik. Hegesztett szerkezetek károsodása, tönkremenetele. EN és ASM hegesztési szabványokban előírt vizsgálatok célja, a próbatestek kialakítása, a vizsgálatok menete és alkalmazási köre.
Robotalkalmazások tervezése
Főbb témakörök: Robotok ipari alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a modern gyártó környezetben. Robotkonstrukciók és robotikában használt perifériális berendezések. Robotmegfogók elve és tervezése adott ipari feladathoz.
Robotkiválasztás és a kiegészítő berendezések tervezése, gyártócellába való integrálhatósága. Off-line robotprogramozás és robotos gyártósor szimulálása.
Számítógépes modellezés
A végeselemes modellezés alapjai. Truss és beam elemek előnyei és hátrányai. Felületmodellek alkalmazása. A hálózási stratégiák és azok hatása. Testmodellek felépítése, modellek egyszerűsítése. Lineáris és nem lineáris anyagmodellek alkalmazása.
Hegesztett szerkezetek kifáradási jelenségeinek vizsgálata. Feszültséggyűjtő helyek elemzése a vonatkozó szabványok alapján. Élerőkből és élnyomatékokból szármai feszültségek. Az élnyomatékok esetében meghatározható feszültség-elhalási hosszok. Nyomástartó edények csonkjainak jellemzése végeselemes modellezés segítségével.
Tantervek:
Nappali mester (magyar):
https://bgk.uni-obuda.hu/wp-content/uploads/bgktan/tantervek/bmnfgm-febr-2024.xls
Levelező mester (magyar):
https://bgk.uni-obuda.hu/wp-content/uploads/bgktan/tantervek/bmlfgm-febr-2024.xls
