A Tanszék életrajza

A budapesti középfokú – 1954 óta a magyar mérnök géniusz nevét viselő – Bánki Donát Gépipari Technikumból (azzal párhuzamosan működtetve) a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 12/1962. (V. 5.) számú rendelete révén 1962. október 1-jén létrehozott (a rendelet szerint tanszéki rendszerrel működő) Felsőfokú Gépipari Technikum az első tanévben csak esti tagozatot indított. A következő – már nappali tagozaton is oktató – tanév elején, 1963-ban létesült a jogelőd Mechanikai Technológia Tanszék. Megszervezésére Dr. Vojnich Pál kapott megbízást, aki ehhez a műegyetemi „Gillemot-tanszéken” (a BME Mechanikai Technológia Tanszékén) szerzett oktatói tapasztalatait jól kamatoztatta.

1967-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Oktatási Főosztályáról érkezett Márton Tibor vette át a Tanszék vezetését, majd 1969. augusztus 31-én – a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete alapján – a Felsőfokú Gépipari Technikum Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolává vált, aminek avató ünnepsége 1969. szeptember 26-án volt.

A Tanszék tantárgyi palettája a főiskolai képzésben, a gyártástechnológia szakon – a Felsőfokú Gépipari Technikum időszakában kialakított „hagyományokra” alapozva – a következők szerint állt össze:

  • Anyagszerkezettan I. – Metallográfia
  • Anyagszerkezettan II. – Anyagvizsgálat
  • Anyagszerkezettan III. – Szerkezeti anyagok technológiája
  • Hőkezelés
  • Hegesztés
  • Képlékeny alakítás technológiája (Forgácsnélküli alakítás technológiája)
  • Megmunkálógépek (Forgácsnélküli alakítás gépei)
  • Mechanikai technológia (üzemszervező szakon)

Később az általános gépész szakon a Fémek technológiája tantárgy foglalta magába a Metallográfia, az Anyagvizsgálat, a Szerkezeti anyagok és a Hőkezelés témaköröket. A rendszerszervező és a műszaki tanár szakon az Anyagismeret és technológia tantárgy összegezte a legfontosabb ismereteket.

1987. július 1-jén új Szervezeti és Működési Szabályzat lépett életbe, mely a korábbi tanszékek megszűnésével és négy intézet (Gépgyártástechnológiai Intézet, Gép- és Rendszertechnikai Intézet, Informatikai és Szervezési Intézet, Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet) megalakulásával járt. Márton Tibort ekkor a Főiskola főigazgató-helyettesévé nevezték ki, a Tanszéket pedig összevonták a Gépgyártástechnológiai Tanszékkel, így hozva létre az Angyal Béla vezette Gépgyártástechnológiai Intézetet. A Főiskola adminisztratív és gazdasági tevékenységének javítása érdekében, a rugalmasság növekvő követelményeihez igazodva, a központi szervezeti egységeket is módosították.

A létrejött Intézeten belül is megmaradt a korábbi Tanszék szakmai önállósága és profilja. A szakcsoportok formájában működő szervezeti egységet az alapító tagnak számító Czinege Imre irányította és tudományos intézetigazgató-helyettesként gazdája volt a kutatás-fejlesztési tevékenységnek is. 1987-ben bevezetésre került a moduláris képzés is.

A Főiskola – oktatási profilját szélesítve – az intézmény nevéből a „gépipari” jelzőt 1991-től elhagyva, Bánki Donát Műszaki Főiskola néven folytatta tevékenységét, majd társult tagjává vált a budapesti műszaki főiskolák (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola, Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola) együttműködésére 1991-ben alapított Budapesti Politechnikumnak. 1993-ban a Kossuth Lajos Katonai Főiskola is csatlakozott a társuláshoz. A Főiskola a Budapesti Politechnikum tagjaként bekapcsolódott két multidiszciplináris mérnökképzésbe is: az egyik a biztonságtechnika szak, a másik pedig az angol (Nottingham) hagyományokon alapuló, angol nyelven folyó integrált gépész-villamos mérnök szak.

Az irányítási és működési tapasztalatok alapján visszaállításra kerül a tanszéki oktatási rendszer. Czinege Imre a Főiskola főigazgatója lett, a Tanszék vezetését Kisfaludy Antal vette át. Az újra önállósult szervezeti egység – a főiskolai arculat részbeni megváltozását, illetve a műszaki menedzser és a műszaki informatika szakokkal való bővülését figyelembe véve – az Anyag- és Alakítástechnológiai Tanszék (rövidítve: AAT) nevet vette fel, módosítva oktatási profilját, bővítve képzési, illetve tantárgyi kínálatát:

gépészmérnöki szakon, összes szakirányon:

  • Anyagtudomány I.
  • Anyagtudomány II.
  • Anyagtechnológia alapjai I.
  • Anyagtechnológia alapjai II.
  • Kötéstechnológia
  • Képlékenyalakító technológiák és szerszámok számítógépes tervezése (szabadon választható)
  • Hegesztett szerkezetek tervezése (szabadon választható)
  • Hegesztés gépesítése és automatizálása (szabadon választható)
  • Korszerű felületnemesítő eljárások (szabadon választható)

gépészmérnöki szakon, CAD/CAM szakirányon:

  • Alakítástechnológia és gépei I.
  • Alakítástechnológia és gépei II.
  • Anyagtechnológiák számítógépes tervezése
  • Számítógépes anyagválasztás alapjai (irányítottan választható)
  • Anyagtudományi modellezés és szimuláció alapjai (irányítottan választható)
  • Termikus anyagtechnológiák számítógépes tervezése (irányítottan választható)

gépészmérnöki szakon, Gépszerkesztő-tervező szakirányon:

  • Kötés- és alakítástechnológia I.
  • Kötés- és alakítástechnológia II.
  • Anyag- és technológiaválasztó esettanulmányok (szabadon választható)
  • Számítógépes anyagválasztás a tervezésben (irányítottan választható)
  • Technológia választó stratégiák a tervezésben (irányítottan választható)

gépészmérnöki szakon, Autótechnika és üzemeltető szakirányon:

  • Autóipari kötés- és alakítástechnológia (irányítottan választható)
  • Karosszéria gyártó és javító technológiák (irányítottan választható)

műszaki menedzser szakon, Szervező és informatika szakirányon:

  • Termelési folyamatok I. (Anyagismeret és minősítés)
  • Termelési folyamatok II. (Forgácsnélküli anyagtechnológiák)

műszaki informatika szakon, Tervezési rendszerek szakirányon:

  • Anyagtudomány
  • Gyártási eljárások
  • Anyagtechnológiák informatikája I.
  • Anyagtechnológiák informatikája II.

biztonságtechnika szakon:

  • Anyag- és gyártásismeret I.

valamennyi szakon, összes szakirányon:

  • Műszaki német (szabadon választható)

gépészmérnöki szakon, integrált gépész-villamos (Nottingham) szakirányon:

  • Manufacturing engineering 1A
  • Materials engineering
  • Manufacturing engineering
  • Materials and Manufacturing engineering

Az 1997-ben nyugdíjba vonult Kisfaludy Antalt Czinege Imre, majd Sárossy György váltotta fel a Tanszék vezetésében. 2000. január 1-jei hatállyal három intézmény (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola) integrációjával (Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karként, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Karként, Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karként), illetve további két új kar (Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar) felállításával létrejött a Budapesti Műszaki Főiskola.

Ezen integrációval járó szervezeti átalakítások következtében újra intézeti tanszékké vált a szervezeti egység. A Gépgyártástechnológiai Tanszékkel együtt 2000. január 1-tõl működtetett Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet igazgatója Palásti Kovács Béla, igazgató-helyettese Réger Mihály lett.

2007. január 1-től – újabb szervezeti átalakítások következtében – a Tanszék Anyag- és Alakítástechnológiai Szakcsoport néven működött tovább az Intézeten belül Bagyinszki Gyula, majd 2010-től Kovács Mihály, illetve 2012-től Rácz Pál vezetésével. 2010-ben a Budapesti Műszaki Főiskola Óbudai Egyetemmé vált, így a főiskolai karok egyetemi karként folytatták működésüket.

2015. októberétől – újabb struktúra-módosítás következtében, a megváltozott elnevezésű Anyag- és Gyártástudományi Intézeten belül – Anyagtechnológiai Intézeti Tanszék (rövidítve: ATT)lett a Szakcsoportból Kovács Tünde vezetésével. 2022. novemberétől az Intézet neve Gépészeti és Technológiai Intézetre változott, melynek igazgatója Pinke Péter, míg a Tanszék vezetője Ráthy Istvánné lett, aki 2023. október 1-jén Gonda Viktornak adta át a stafétát.

Az oktatási tevékenység mellett a Tanszéknek kezdettől fogva jelentős a kutató-fejlesztő és az ehhez kapcsolódó publikációs tevékenysége is. Mind az oktatás, mind a kutatás-fejlesztés területén jó kapcsolatokat ápol más egyetemi tanszékekkel, intézetekkel és vállalatokkal, továbbá nagy hangsúlyt helyez az oktatók tudományos továbbképzésére is. A Tanszék oktatói közül 2 fő a műszaki tudomány doktora, 10 fő a műszaki tudomány kandidátusa és/vagy PhD fokozatot szerzett, 2 fő pedig egyetemi doktori fokozattal rendelkezik.

A Tanszék, majd a Főiskola létrehozását követő időszakban kialakultak az alapvető oktatási és egyben kutatási profilok: az anyagismeret (anyagszerkezettan, anyagtudomány), a metallográfia és anyagvizsgálat, a képlékeny alakítás, a hegesztés és a hőkezelés. Később a szerkezeti- és szerszámanyagok, valamint a gyártástechnológiák fejlődése szükségessé tette a fémes anyagokra koncentráló oktatás kiterjesztését a polimerek, a kerámiák és a kompozitok irányában.

A Tanszék a szerkezeti anyagok tulajdonságainak, alkalmazásának és feldolgozásának oktatásával mind az alapozó, mind a szaktárgyi képzésben részt vesz. A mérnöki alapozó tárgyak blokkjában az anyagtudomány alapvető összefüggéseit, illetve vizsgálati módszereit, valamint a szerkezeti- és szerszámanyagok tulajdonságait ismerteti a hallgatókkal, továbbá szorgalmazza az önálló szakirodalom-feldolgozási és prezentáció-bemutatási készségek fejlesztését is. A tananyagon belül a polimerek, a fémek, a kerámiák és a kompozitok a felhasználói igényeknek megfelelő arányokat képviselnek.

Részben az alapozó, részben a szaktárgyi képzésben kerül sor az alapanyagok előállító- és feldolgozó-technológiáinak oktatására. Ez utóbbin belül az ún. forgácsnélküli (nemforgácsoló) anyagtechnológiák, mint öntészet, porkohászat, képlékenyalakítás, vágás, hegesztés, forrasztás, ragasztás, hőkezelés, felületkezelés jelentik a főbb témaköröket.

Az anyagok tulajdonságbecslése, kiválasztása, a technológiatervezés és a szerszámszerkesztés terén a számítógéppel segített módszerek is fontos szerepet kapnak.

A Tanszék az alapképzéshez metallográfiai, roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgáló laboratóriumokkal rendelkezik, míg a szakirányú képzést képlékenyalakító, hegesztő és hőkezelő laboratóriumok szolgálják. A Tanszék törekszik arra, hogy a gyakorlati oktatás során az alapvető anyagszerkezet- és anyagtulajdonság-vizsgálati eljárásokat és a fontosabb forgácsnélküli (nemforgácsoló) anyagtechnológiákat élőben tudja bemutatni a hallgatóknak.

A metallográfiai és az anyagvizsgáló laboratóriumokban a hagyományos anyagvizsgáló gépek, illetve eszközök, valamint az alapvető hevítő, hőkezelő berendezések mellett helyet kapott egy pásztázó (scanning) elektronmikroszkóp is, melyhez – az elektronikus képrögzítés és -feldolgozás elősegítésére – számítógépes képelemző rendszer csatlakozik.



A technológiákat bemutató laboratóriumokban megtalálhatók a szakterület legfontosabb berendezései. A képlékenyalakító laboratóriumban univerzális húzó- és nyomógépek segítik az anyagok alakíthatóságának vizsgálatát, míg mechanikus és hidraulikus sajtológépek szolgálják a képlékeny alakítási technológiák bemutatását. A hegesztő laboratóriumokban a fontosabb láng- és ívhegesztő, láng- és plazmavágó eljárások, valamint néhány sajtoló hegesztő eljárás mutathatók be. A hőkezelő laboratóriumban hőkezelő, indukciós hevítő műveletek, továbbá átedzhetőségi és dilatometriai vizsgálatok végezhetők el.



2009. október 26-án a Tanszék felügyelete alá tartozó BMF/OE-BGK-CLOOS Robothegesztő labor átadására került sor egy kettős jubileum – az Egyetem jogelőd intézménye (a Magyar Királyi Állami Ipariskola) alapításának 130 éves évfordulója, valamint a német CLOOS cég 90 éves fennállása – alkalmából. Ekkor indult az a szimpózium sorozat, melynek 2022-ben már a 12. eseménye került megrendezésre az Egyetemen.




A Tanszék nagy hangsúlyt fektet a multimédiás jellegű oktatásra és abban az informatikai lehetőségek kihasználására is. Azokon a területeken, ahol a szükségesnek ítélt vizsgálatok és technológiai bemutatók gyakorlati megvalósítására alkalmas eszközök nem állnak rendelkezésre, videofilmeket, számítógépes szimulációt, vetített vagy tablós prezentációkat mutat be a hallgatóknak. A mérési adatfeldolgozás, a konstrukciós- és technológiai tervezés, az anyagkiválasztás területén szoftverek és adatbázisok állnak rendelkezésre az ilyen témájú gyakorlatokhoz, TDK-munkákhoz, illetve szakdolgozatokhoz, diplomamunkákhoz.

A Tanszék kezdettől fogva országos szerepet tölt be a hegesztés szakterületén. 1972 óta folyamatosan képez hegesztő műszaki szakembereket, majd 1993 óta hegesztőtechnológusokat, illetve 1999-től Európai/Nemzetközi Hegesztőtechnológus (EWT/IWT) és Európai/Nemzetközi Hegesztőspecialista (EWS/IWS) képzést folytat. 2011-től a paletta kiegészült az Európai/Nemzetközi Hegesztőmérnök (EWE/IWE) különbözeti képzéssel, EWT/IWT oklevéllel már rendelkezők számára. Ezt az European Federation for Welding, Joining and Cutting (röviden: EWF, magyarul: Európai Hegesztési, Kötési és Vágási Szövetség) és az IIW (International Institute of Welding, magyarul: Nemzetközi Hegesztési Intézet), illetve a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés jóváhagyása teszi lehetővé.

Az említett hegesztő szakember képzésekben szerzett oktatási tapasztalatokat, illetve gyakorlatot kamatoztatva, a Kar által 2016. februárban indított gépészmérnöki MSc képzésnek hegesztéstechnológia specializációja került bevezetésre. Ebben a Tanszék munkatársai által oktatott tantárgyak a következők:

Természettudományi alapismeretek tantárgycsoportban:

  • Anyagtudomány

Szakmai törzsanyag tantárgycsoportban:

  • Korszerű anyagtechnológiák
  • Projektfeladat

Differenciált szakmai ismeretek tantárgycsoportban:

  • Hegesztéstechnológiák I. (ömlesztő hegesztés)
  • Hegesztéstechnológiák II. (sajtoló hegesztés)
  • Hegeszthetőség és anyagvizsgálat
  • Hőfolyamatok és modellezésük
  • Diplomatervezés I.
  • Diplomatervezés II.

Kötelezően választandó tantárgycsoportban:

  • Különleges hegesztő eljárások
  • Termikus vágás és bevonatolás

Szabadon választható tantárgycsoportban:

  • Korszerű felületnemesítő eljárások