145 év az iparoktatás szolgálatában – Ipartanodától az egyetemi karig

A középfokú ipariskola eszmei megteremtője báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter volt, akinek szellemiségét Trefort Ágoston vitte tovább: kezdeményezte a fővárosban felállítandó közép ipartanoda létesítését. Az építészeti, a gépészeti és a vegyészeti szakosztállyal induló Közép Ipartanoda 1879. december 7-én nyitotta meg kapuit a Bodzafa utca 28. szám alatt. Az Ipartanoda létesítésével azonos időszakra esett a Technológiai Iparmúzeum szervezése, melynek ünnepélyes megnyitóját a Beleznay kertben 1883. június 24-én tartották. Az átadást követő évben már megfogalmazódott a két intézmény közös fejlesztésének gondolata.

Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervezte, a József körút – Népszínház utca – Csokonai utca által határolt területen felépített …állami Közép ipartanoda és a Technológiai Iparmúzeum új, közös palotájának ünnepélyes felavatása”-ra 1889. szeptember 15-én került sor. Hegedűs Károly igazgatása mellett, a folyamatos fejlesztés, tanterv-, és a szervezeti szabályzat módosítás eredményeképpen az iskola 1897-től Magyar Királyi Állami Felsőipariskolaként folytatta tevékenységét, melynek utolsó évfolyama az 1948-49-es tanévben fejezte be tanulmányait. 1947-től az intézmény műszaki középiskolaként folytatta oktatási-nevelési feladatát.

Az előadás az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar jogelődjei, a Bánki Donát Gépipari Technikum és a Felsőfokú Gépipari Technikum korszakát dolgozza fel.

Az intézmény ezen időszakában a gyakorlatias szemlélet mellett egyre nagyobb teret kapott az elméleti képzés is. Az akkori létszámok alapján a képzést manapság kiscsoportos tehetséggondozásnak hívnánk, ami az elméleti alapoktól a gyakorlati megvalósulásig terjedt. Ez az oktatási szemlélet a mai napig meghatározó eleme a „Bánkis” ismeretátadásnak.

Az összeállítás hangsúlyosan foglalkozik ezen elméleti és gyakorlati és oktatással, a gyorsan változó szervezeti keretekkel, és a főiskolai képzési formára való áttéréssel.

Az előadás bemutatja az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök, Bánki Donát életét és sokoldalú munkásságának legfontosabb eredményeit. Bánki Donát nem csak zseniális konstruktőr volt, hanem a gépészeti szakterület fejlődésére nagy hatást gyakorló tudományos eredmények sorát érte el. 1917-ben szabadalmaztatott turbinájának korszerűsített változatát például még ma is gyártják. A hazai gépészmérnök-képzésben bevezetett módszerei a mai napig követendő például szolgálnak. Rávilágítunk arra is, hogy tevékenységét már több mint egy évszázada  ösztönösen áthatotta a környezet-tudatos gondolkodás.

Hangsúlyosan foglalkozunk emberi nagyságával, kiemelve, hogy Bánki Donát tudományos és morális kihívásokkal teli korunkban is valamennyiünk példaképe lehet, nem csak mérnökként, tudósként vagy tanárként, hanem emberként és hazafiként is.

A Kormány 1962. évi rendelete lehetővé tette az elődökhöz méltó felsőfokú műszaki képzés létrejöttét. A Felsőfokú Gépipari Technikum létrehozása biztosította az átmenetet az 1969-ben induló Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola üzemmérnök-képzéseinek kialakításához, az intézményi szervezet és az oktatási alapfeltételek biztosításához.

Az intézmény oktatási kínálata bővült, kialakultak és folyamatosan fejlődtek gyakorlatias tantervei, a belső irányítást és az oktatást végzők, segítők minőségi csapata megszerveződött. A Bánki Főiskola folyamatosan megújuló, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó képzést kínált, melyben egyensúlyra törekedett az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő praktikus szakmai ismeretek között. Ebben a rendszerben gépész üzemmérnök-képzés folyt, gyártástechnológus, általános gépész és szervező szakokon, valamint a rájuk épülő műszaki tanárképzésen.

A kor igényeinek megfelelően a 1990-es évek elején az oktatási kínálat műszaki informatikus és műszaki menedzser képzéssel bővült, és ehhez igazodóan az intézmény neve Bánki Donát Műszaki Főiskolára változott. A szakmai fejlődés töretlenül folytatódott, a kutatási területek, szakmai kapcsolatok jelentősen bővültek. A budapesti műszaki főiskolák társulása, a Budapesti Politechnikum új közös képzésekkel, a biztonságtechnika, és a mechatronika szakokkal várta a hallgatókat. Az intézmény az integráció teljes megvalósulásával 2000-től a Budapesti Műszaki Főiskola létrejöttével a Bánki, karként működött tovább. Az új, kari keretek között a szakok átrendeződtek – személyi mozgásokat is eredményezve -, de biztosítva az oktatás és kutatás minőségének jelentős növekedését, melynek eredményeként 2010. január 1-én öt karral megalakult az Óbudai Egyetem.

A BGK finanszírozási, oktatási és kutatási feltételei jelentős mértékben javultak az elmúlt évtized alatt. Az előadás kiemeli a portfólió megváltoztatásának szükségességét, a kutatás-fejlesztési pályázatokon történő indulást és a siker tényezőit.

Külön taglalja az új szakok indításának lehetőségeit, valamint új elemként a felnőttképzési képesség kialakítását, megvalósításának üzleti modelljét. Bemutatja a fejlesztés irányait, annak szükségességét és lehetőségeit.

Az oktatás, a kutatások mellett kiemelt szerepet kapott a humán feltételek fejlesztése is, amivel újabb mérföldkő nyílt meg az egyetemi kar életében. A BGK-n működő két doktori iskola utánpótlás háttérként segíti a kar fejlesztését a kutatásokban és a személyi feltételek biztosításában egyaránt. Az innováció új színfoltot hozott a BGK életében. A Tudományos és Innovációs Park koncepció létrehozásával, annak megvalósításával már nem csak Budapest és környéke, hanem a somogyi régió is részese lett.

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése mellett az épület infrastruktúra is jelentősen bővült, több évtizedes álmok váltak valósággá az irodai-tantermi fejlesztésekkel.

2005 tavaszán négy lelkes Bánkis hallgató úgy érezte, hogy hallgatói közösségünk megérett egy olyan kör létrehozására, mely teljesen független bármilyen más diákszervezettől. Elhívatott célul határozták meg az akkor több, mint 125 éves Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Főiskolai Kar hagyományainak megőrzését és új hagyományok megteremtését. Ekkor alakult meg a Bánki Donát Hagyományőrző Kör.

A Kör mindenkori feladatául tűzte ki többek közt a Szakestélyek lebonyolítását, a Ballagás megszervezését, „Bánki Donát” emlékkirándulások szervezését, Bánki Donát sírjának évenkénti megkoszorúzását, neves „Bánkisok”-ról való megemlékezéseket, valamint a Kar hagyományainak továbbadását és a „Bánkis szív” halhatatlanságának megtartását.