2024. november 19-én kihelyezett foglalkozás keretében a Bánki Kar gépészmérnöki szakos, repülőműszaki specializációt választó hallgatói látogatást tehettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Szolnoki Campusán és az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál, ahol egész napos program keretében ismerkedhettek meg a különböző repülési szimulátorokkal (Mi-17 és a taktikai harcászati szimulátor), tanulmányozták az oktatásra szánt műhelyeket, valamint a régi és új helikopterek karbantartására szolgáló hangárokat. Külön érdekesség volt, hogy hallgatóink megnézhették a Magyar Honvédség új többcélú Airbus H145M és H225M típusú helikoptereit is.
A Robbantások hatása a környezetben tantárgy keretein belül mélyművelésű bányába látogattak a Robbantástechnikai szakmérnök képzés hallgatói és a Felnőttképzési Központ munkatársai. A szlovákiai Gömörhorka (szlovákul: Gemerská Hôrka) község mellett található kalcium-szulfát (CaSO4) bánya szinte a teljes középeurópai régió számára biztosítja a gipsz előállításához szükséges alapanyagot.
A mélyművelésű bányában végrehajtott foglalkozás azért is fontosnak és kiemelkedő jelentőségűnek számít, mert hazánkban az utolsó bánya a Bakonyoszlop II-es üzem volt, amely 2020-ban befejezte a termelést és 2022-ben végleg lezárásra került. Ebből adódón nincs arra lehetőség, hogy hazai bányában fejleszthessék ismereteiket a leendő Robbantástechnikai szakmérnökök, szakemberek.
A Magyar Robbantástechnikai Egyesület együttműködésével és a Felnőttképzési Központ támogatásával sikerült megteremteni azt a lehetőséget, hogy hallgatóink ne csak a tanterem falai között, hanem gyakorlati foglalkozás keretében sajátítsák el az igazi bányászat ismereteit. Mint vendéglátónktól megtudtuk a szlovák szakterminológia bányaként a mélyművelésű bányát értelmezi, a felszíni bányákat kőfejtőként emlegetik.
A gömörhorkai bánya vezetője, Dr. Lőrincz Árpád PhD. fokozatos okleveles bányamérnök fogadta a foglalkozáson résztvevőket, érdeklődőket. A Weindl Gáspár díjas robbantásvezető neve már-már fogalom a szlovák-magyar robbantástechnika területén. Több mint 60 fordítása jelent meg a bányászattal kapcsolatosan nyomtatott formában, és rendszeresen publikál bányászati szaklapokban magyar és szlovák nyelven. Miniszteri kitüntetésben részesült bányásztevékenységéért, a 25 föld alatt töltött évért, de a katonai robbantástechnika terén nyújtott szaktudását és publikációs tevékenységét is elismerték már.
A szakmai látogatás egy munkavédelmi és biztonsági oktatással kezdődött, illetve ellenőrzésre kerültek azok a kötelező felszerelések, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a föld alatti tevékenységek végrehajtásához. Miután mindenki elsajátította a legfontosabb biztonsági szabályokat, kiosztásra kerültek az egyéni légzőkészülékek és elindult a csapat a bánya bejáratához. Ez a helyszín mindenki számára kuriózumnak számított, hiszen a képzésvezető kivételével még senki sem járt ezen a helyszínen.
Mint megtudtuk a legfontosabb a biztonság:
„- a munkagépeket úgy kell elengedni, hogy a falhoz húzódunk és a kezelő felé világítunk, mert a láthatóság a bányában igencsak nehézkes; – ha valaki eltéved akkor a bányafalon lévő jelzéseket követve valamelyik kijáratot meg fogja találni és a lezárt kijárat kulcsa belül a falon megtalálható; – ha gyalogosan találkozunk a bányában dolgozókkal akkor a hangos „Jó szerencsét!” köszöntéssel üdvözöljük…”
Magában a bányában valóban elveszti az ember a tájékozódás képességét, sötét van, huzat, sok helyen por és néhol bokáig érő víz. Ha mondhatok ilyet, ez nem az a hely, ahol az ember komfortosan érzi magát. A bányán belül a szintkülönbségeket létrán mászva küzdöttük le, majd lassan elérkeztünk oda, ahol a munkagép már javában készítette elő a robbantáshoz szükséges furatokat. Leírhatatlan hanghatások és látvány, valamint olyan érzés, hogy az ember most éli át egyik meghatározó élményét. Magában a bányában bemutatásra került a robbanóanyagot és gyutacsokat rejtő bányabeli raktár, információt kaptunk annak kialakítási és biztonsági szabályairól, működési rendjéről.
A bányán belüli állapotokat leküzdve megtekinthettük a látogatást megelőző robbantás eredményét és a hallgatók rendkívül sok információt szereztek mind a fúrásról, mind a robbanóanyag elhelyezéséről, illetve a kitermelés és bánya alakítás mozzanatairól. Annak érdekében, hogy a bányászok végrehajthassák a napi robbantási feladatukat elindultunk a bánya kijáratához. Miután mindenki biztonságosan elhagyta a bányát, megköszöntük a foglakozást valamennyi bányaterületen dolgozónak és a biztonsági felszereléseket leadva elindultunk a következő foglalkozási helyszínre, a rozsnyói Bányászati múzeumba.
Nem hittük, hogy mélyművelésű bánya után még fokozható az a hangulat és élmény, amit addig kaptunk. „A több mint százéves rozsnyói Bányászati múzeum, Szlovákia három specializált bányamúzeumának egyike és a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Célja nemcsak a bányászat és a kohászat emlékeinek őrzése, de különböző diszciplínák gyűjteményének az őrzése is. A bányászat és a kohászat tárlata egy 1905-ben épült, erre a célra szolgáló, impozáns épületben található, amely a hozzáférhető anyagok alapján Közép-Európában a bányászat és kohászat muzeális művészetének legrégebbi épülete.
A geológiai-ásványtani részben Gömör lelőhely-térségeiből származó értékes ásványok keltik fel a figyelmet. A bányászati és kohászati technikát ismertető részben a látogató ezen szakágak fejlődéséről egy egységes képet kap, elsősorban a gömöri térséget illetően. A legértékesebb kiállított tárgyak közé a középkori bányász kéziszerszámok, munkaeszközök, fa bányaszivattyú, vontatóteknő, fúró, mérő és világító technikai eszközök tartoznak. A kiállítás összefüggő, egységes és egyedülálló részét képezik az épület pincehelységeinek Bánya-munkahelyei, ahol a látogató konkrét elképzelést szerezhet a munkafeltételekről és a bányász földalatti munkájának módjáról.” Hihetetlen alapossággal és korhűen összeállított, lebilincselő utazásban volt részünk a bányamúzeum valamennyi tárlatán.
Hallgatóink rengeteget hasznos, szakmai ismerettel gazdagodtak és részesei lehettek egy olyan kihívásokkal teli szakma napi életének, ami hazánkban sajnos már teljesen a feledés homályába merült. Ki tudja, lehet, hogy épp egy Bánkis Robbantástechnikai szakmérnök vagy szakember lesz az, aki ezt a gyönyörű, de megerőltető szakmát újra felvirágoztatja hazánkban.
Szerző: Dr. Daruka Norbert képzésvezető Fotó: Andriska Gergő és Dr. Daruka Norbert
Október 31-én 12:30-kor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar József körúti Főbejárata elől egy bérelt busszal közösen elindultunk a Ferzol Lemezmegmunkáló Kft Tápiószőlősi telephelyére, amely a Ceglédi út 15. szám alatt található. A látogatás célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk a cég múltjába, a gyártási folyamatokba és a jövőbeli tervekbe, mindezt egy ipari partner kirándulás során.
A cég Tápiószőlősi telephelyére 14 órakor érkeztünk meg; miután felkísértek minket az oktatói terembe és elfoglaltuk a helyeinket Lukáts Ákos Gyárigazgató üdvözölt minket és ismertette a napi programunkat a céglátogatás ideje alatt. A programismertetés után felvezette a nap egyik fő témáját, a duális képzést.
Az előadást a cég rövid történetének megismerésével folytattuk. Elmesélték nekünk, hogy 1975-ben egy garázsból indultak, majd 2001-ben megalakult a cég. 2010-ben terjeszteni és bővíteni kezdték a vállalatot és 2014-ben elkezdték robotizálni a gyárakat. 2018-ban megvásárolták a Szolnoki telephelyüket és 2019-ben nagyvállalattá váltak. A járvány után az infláció hatására elkezdték az energiahatékonyság-fejlesztés programukat, melynek eredménye az, hogy napjainkra a CO2 kibocsátásukat felére csökkentették.
Megtudtuk a cégről, hogy 100%-ban magyar családi magántulajdonban áll, professzionális síklemezmegmunkálás a szakterületük, modern csúcstechnologiát használva dinamikusan tartják a szintet Európa többi országával és benne vannak a hazai top 4-ben a beszállítási tevékenységük által.
A duális hallgatók bemutatkozása után és egy gyors munkavédelmi oktatás után láthatóségi mellényt vettünk magunkra, két csoportra váltunk és bejártuk a cég teljes területét. Megnéztük a CNC üzemet, a prés üzemet, a hegesztő üzemet, a festő üzemet, valamint a szereldét. Számos modern technológiát láthattunk, elképesztő méretű és képességű robotok munkáját figyelhettük meg, és kicsit bele láthattunk a cég életébe és a gyártási folyamatokba.
Legjobban a CNC robotok nyűgözték le a csapatot, mivel talán ott volt a legtöbb minden automatizálva és robotosítva. A robotok lenyűgöző gyorsasággal és precizitással dolgozták meg a vaslemezeket, amelyeket később a további műveletek alá vetnek.
A séta után visszamentünk az előadóterembe, ahol felvázolták számunkra a duális képzésről a lehetőségeket, valamint kérdéseket is tehettünk fel Bíró Zoltán Tulajdonos és Ügyvezető igazgatótól. Örülök, hogy betekintést nyerhettem egy ilyen cég működésébe és az iparba.
Dr. Diószegi Mónika és Balogh József szervezésében 2024. október 31-én, a Bánki Jólléti Program égisze alatt, a “Gépészmérnöki ismeretek” tantárgy keretében Tápiószőlősön, a 100%-os családi tulajdonban működő FERZOL Lemezmegmunkáló Kft. nagyvállalatnál járt egy 50 fős hallgatói csapatunk.
A FERZOL Magyarországon a lemezmegmunkálás területén a három legjobb cég közé tartozik. Beszállíótként jelen van a Philips, a Scheider és további multi cégek tevékenységében. A gyárlátogatás során azon túl, hogy a hallgatók betekintést nyerhettek egy nagyvállalat működésébe, személyesen is megtapasztalhatták a robotizáció és az ipar 4.0 gyakorlati megvalósítását. A cég vezetése kifejezte azon szándékát, hogy minden szinten (szakmai gyakorlat, projekt munka, duális képzés, kooperatív képzés, szakdolgozat) szívesen várja és fogadja a hallgatóinkat. Köszönjük a FERZOL fogadó készségét, és hogy részt vehettünk egy színvonalas, sok tartalommal megtöltött programon.
Hallgatói élménybeszámoló a gyárlátogatásról
“…A látogatás célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk a cég múltjába, a gyártási folyamatokba és a jövőbeli tervekbe, mindezt egy ipari partner kirándulás során. Egy munkavédelmi oktatás után láthatóségi mellényt vettünk magunkra, két csoportra váltunk és bejártuk a cég teljes területét. Megnéztük a CNC üzemet, a prés üzemet, a hegesztő üzemet, a festő üzemet, valamint a szereldét. Számos modern technológiát láthattunk, elképesztő méretű és képességű robotok munkáját figyelhettük meg, és kicsit beleláthattunk a cég életébe és a gyártási folyamatokba…”
Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar gépészmérnök harcjármű-technika specializáción tanuló hallgatóival a félév során kettő szakmai kiránduláson vettünk részt. A szakmai kirándulások a Korszerű harcjárművek tantárgyhoz szorosan kapcsolódtak.
Az első kirándulás Budapesten volt 2024. március 19-én a GAMMA Zrt.-nél. A kiránduláson a hallgatók meghallgatták a Zrt.-ről Zsitnyányi Attila vezérigazgató úr előadását. Az előadásban sok információ hangzott el a KOMONDOR járműről. Az előadást követően a vezérigazgató úr bemutatta a Zrt. telephelyét. A látogatás dinamikus bemutatóval ért véget, melynek során a Zrt. telephelyén lévő tesztpályán tapasztalhattuk meg a KOMONDOR járműben ülve annak menettulajdonságait.
Vezérigazgató úr részére ezúton is köszönetünket fejezzük ki, hogy lehetővé tette a látogatást, megtartotta a színvonalas előadást és lehetővé tette a KOMODOR mélyebb megismerését.
A második kirándulás a Biztonságtechnikai Szakkollégium támogatásával Tatán volt 2024. április 19-én MH Klapka György 1. Páncélosdandár nyílt napján, amelyen a Biztonságtudományi Szakkollégium és a Biztonságtudományi Doktori Iskola hallgatói közül is több fő jelen volt.
A dandár eszközei mellett, amerikai katonák által bemutatott eszközöket is megnéztük. Az eszközök közül több harcjármű (Leopárd 2A7HU, Leopárd 2A7 harckocsik, PzH 2000 önjáró löveg, Gidrán) mozgását is megfigyeltük.
A telepített tábori javítóműhelyben megnéztünk egy Leopárd 2A4 harckocsi nyitott motorterét, valamint a harckocsi toronyba is be lehetett mászni.
A javítóműhelyben és a mögött elhelyezett logisztikai technikai eszközökről kaptunk részletes információkat Gyarmati Gábor alezredes úrtól. Ezeket ezúton is nagyon köszönjük!
A két szakmai kiránduláson a gépészmérnök harcjármű-technika specializáción tanuló hallgatók olyan információkat kaptak, amelyek a tanteremben nem adhatók át. A kiránduláson a vendéglátóink lelkiismeretesen segítették a haditechnikai eszközök megismerését.
2024. májusában az Egyetem Formula Student csapata – az Óbuda University Racing Team – lehetőséget kapott, hogy megtekintse a McLaren Formula 1-es istálló központját Wokingban, Angliában.
Az utat Dr. Molnár Ildikó a Bánki Kar egyetemi docense szervezte. A gyárlátogatáson lehetősége volt a csapatnak interaktív módon megismerni a McLaren történetét a kiállított Formula 1-es versenyautókon és az utcai szupersportautókon keresztül. Számos olyan műszaki érdekességet csodálhattak meg a hallgatók, amelyek inspirációt adtak a következő autó fejlesztéséhez.
Az utazás hete mondhatni tökéletesen záródott, mivel a McLaren pilótája Lando Norris, azon a héten nyerte meg az első Formula 1-es versenyét a Miami Grand Prix-n!
Az ÓE BGK Felnőttképzési Központja által szervezett „Agilis műszaki projektmenedzser szakmérnök/szakember” képzés második féléves hallgatói 2024. április 12-én meglátogatták az OTP Bank Agilis Kompetencia Központját.
A szakmai tanulmányutat megelőzően hallgatóink tájékozódtak az ott folyó projektekről, működésről, az alkalmazott transzformációról. Ezt tükrözték azok a kérdések is, amelyeket előzetesen eljuttattak a csoportot fogadó Szabó Szabolcshoz, az OTP Bank agilis coach kollégáinak szakmai fejlesztéséért felelős munkatársához. Hallgatóink a látogatás során, a helyszínen felmerülő kérdéseikre is választ kaphattak.
Az elmúlt évben jó kapcsolat alakult ki az OTP Bankkal. Munkatársaik oktatnak a képzésünkön, csoportos látogatásokat szervezünk az ott folyó munka megismerésére, valamint a 3. féléves projekt gyakorlatra is fogadják hallgatóinkat. A jövőben ezt a kapcsolatot tovább szeretnénk erősíteni.
A Robbanószerkezetek felderítése tantárgy keretében gyakorlati foglalkozáson vettek részt az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés hallgatói.
2024. március 09-én – napra pontosan 79 évvel azután, hogy az amerikai légierő 343 bombázója szőnyegbombázást indított Tokió ellen – hallgatóink is testközelből ismerkedhettek meg a bombák mellet számos robbanótest működésével, alkalmazásának sajátosságaival. A gyakorlati foglalkozás impozáns környezetben az Irinyi János laktanyában, az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred, Tűzszerész szaktantermében került végrehajtásra. Lengyel László ezredes, az alakulat parancsnoka, az Óbudai Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás alapján engedélyezte a szakmai látogatást, ezzel is hozzájárulva a Robbantástechnikai szakmérnök képzés gyakorlatorientált és napjaink kihívásaira reagáló megvalósítására.
A különleges és minden tekintetben egyedinek mondható helyszint dr. Ember IstvánI. osztályú tűzszerész mutatta be a hallgatóknak. Az alapvető biztonsági szabályok ismertetését követően rövid betekintést kaptak hallgatóink az ezred működösébe, a tűzszerészek életébe, felkészítésébe, megismerkedhettek a legfontosabb eljárásrendekkel és bepillantást nyerhettek a „Robbanószerkezetek felderítésének” lépéseibe. A leendő szakmérnökök testközelből ismerkedhettek meg a különböző típusú robbanótestek (gránátok, lőszerek, tüzérségi lövedékek, bombák stb.) inert változataival.
De, miért van erre szükség?
A szakirányú továbbképzés célja az, hogy „magas szintű, korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson azoknak a robbantástechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein dolgozó szakembereknek, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában képesek a szakterületükön belül felmerülő problémák megoldására, és adekvát válaszokat tudnak adni a kor követelményei által támasztott új kihívásokra.”
A Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred azzal, hogy lehetővé tette a Tűzszerész szaktanteremben történő képzés végrehajtását, nem csak azt biztosította, hogy hasznos és naprakész információkhoz jussanak hozzá hallgatóink, hanem megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a leendő szakmérnökök, szakemberek tudásukat és szakmai tapasztalataikat majd az alakulat állományában kamatoztathassák.
Lengyel László ezredes véleménye a közös együttműködésről:
„Az ezred mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy mind a katonai, mind a civil felsőoktatási intézményekkel szoros együttműködést építsen ki. Úgy vélem a látókörünk és lehetőségeink effajta kibővítése nem csak a jelenben hasznos, de a jövőbeni terveinket is nagyban támogatja. Az együttműködésünk keretén belül saját gyakorlati tapasztalatainkat gyümölcsözően tudjuk ötvözni az egyetemen felhalmozott óriási elméleti tudással, ami nélkül a 21. században nem lehet eredményesen fejlődni.”
Dr. Ember István a következő véleményt fogalmazta meg a közös együttműködésről:
„A képzésbe bevont oktatók magas szintű tudományos-elméleti ismerettel rendelkeznek, a legtöbbjük kutatója a szakterületnek és mindemellett évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Ez a minőségi tudásbázis kiegészülve az autentikus, szemléltető anyagokkal jól felszerelt oktatási helyszínekkel megteremti az alapját a kiemelkedő minőségű szakemberképzésnek. Szintén fontos szempont, hogy minden a képzés színvonalát növelő együttműködés a partnerek számára is hasznos, hiszen a végzett hallgatók már egy számukra is belátható szakmai térben keresik majd lehetőségeiket karrierépítésre, a piaci feladatokhoz illeszkedő ismeretekkel felvértezve.”
A Rehabilitációs környezettervező szakmérnök képzés hallgatói március 22-én a váci Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő Központot látogatták meg, ahol az örökségvédelem alatt álló, impozáns épületegyüttes akadálymentesítési megoldásai mellett megismerkedhettek a Központ szolgáltatásaival és az alkalmazott munkadiagnosztikai műszerparkkal.
A napot Dr. Lovászy László előadásával kezdték, aki az Európai akadálymentesítési jogalkotás jövőjéről beszélt, ezen felül számos érdekes kutatási adatot és technológiai megoldást mutatott be a jelenlévőknek. Ezt követően a hallgatók megtekinthették az épületet – még a padlástérben kialakított gépészeti- és szerverközpontot is, majd a munkadiagnosztikai eszközök kipróbálására is sor került.
A Bánki Kar kiberbiztonsági mérnöki alapszak hallgatói három hónapos csereprogram keretében a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán tanulnak. A képzésük keretében a Szakfőiskolán hálózati és programozási ismereteket, adatbiztonsággal és kiberbiztonsággal kapcsolatos tantárgyakat hallgatnak, valamint robotikai és információbiztonsági gyakorlatokon vesznek részt a projektfeladatok megoldásai során.
Az Erasmus oktatási csereprogram keretében, gyakorlati tapasztalatszerzés céljából meglátogatták a helyi neves Studio Present céget.
A látogatás során megismerték a vállalat profilját, szakmai tevékenységét, meglátogatták laboratóriumaikat, a munkahelyeket és szakmai előadásokat hallgattak meg.
Az előadók: Malatenszki Dávid (Információs igazgató) és Nagy Viktor (Mobil alkalmazás fejlesztő). A látogatást a Bánki Kar óraadó tanára, a Biztonságtudományi Doktori Iskola oktatója, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola tanára, prof. dr. Čović Zlatko szervezte meg.
Amennyiben szükséges, oldalunk cookie beállításait az alábbiakban tudja módosítani.
Feltétlenül szükséges sütik
Ezen sütik a weboldal rendeltetésszerű használatát biztosítják, a weboldal megfelelő működéséhez szükségesek, éppen ezért ezek használatát nem lehet megtiltani.
Funkcionális sütik
Az oldal statisztikai, elemzési célra sütiket használ (pl Google Analytics), azonban a weboldal ezek elfogadása nélkül is használható.
Ezeknek a sütiknek a használata segíti a munkánkat az oldal működésének javításában.
Please enable Strictly Necessary Cookies first so that we can save your preferences!
