Az Óbudai Egyetem emléket állítva Henry Fordnak, a XX. század autójának és főkonstruktőrének emlékülést rendezett 2017 október 28-án, Galamb József tanulmányainak Népszínház utcai helyszínén, a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon.
Dr. Réger Mihály rektor, és Dr. Rajnai Zoltán dékán védnöksége mellett rendezett emlékülést Dr. Gáti József rektorhelyettes, a konferencia elnöke nyitotta meg, kiemelve a Ford Motor Company és Galamb József szerepét a gépjárműgyártásban. Dr. Rajnai Zoltán házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, utalva a történelmi múltú intézmény kiemelkedő tanulójára, a Ford T-modell konstruktőrére. >>>
Dr. Gáti József „Kerekekre teszem Amerikát!” Henry Fordra emlékezve” című eredeti illusztrációkkal gazdag előadását azzal kezdte, hogy a hetven éve elhunyt Henry Ford 120 évvel ezelőtt Detroitban szerelte össze első, kezdetleges automobilját, a Quadricycle-t, mellyel új történelmi korszakot indított el.
Utalt az 1899-ben történt első komoly lépésre, amikor Ford, William Murphy vezényletével megalakította a város első autógyárát, a Detroit Automobile Company-t. Henry Ford életpályáját áttekintve kiemelte, hogy az igazi siker kezdetét a máig a nevét viselő Ford Motor Company 1903-as megalapítása, majd tulajdonába kerülése jelentette. Az A-tól az S modellig terjedő sorozatot követően a piaci áttörést a T-modell megalkotása jelentette számára.
Dr. Halmágyi Pál, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum ny. múzeumigazgatója „Galamb József, Makótól Detroitig” című, eredeti képekkel illusztrált előadásában egy hihetetlen életutat ismerhettünk meg. Galamb József egy alföldi kisvárosból indulva Szegeden, majd Budapesten az Óbudai Egyetem jogelőd intézményében szerezte meg azokat a magas szakmai ismereteket, melyeket Amerikában – a lehetőségek hazájában – jól hasznosított és jutott el a Ford cég vezetői közé – hangsúlyozta az előadó.
„A T-modell és az A-modell” címmel tartott előadást Dr. Horváth Sándor, aki megerősítette, hogy „a T-modell átütő sikere egyértelműen Galamb József zsenialitásának köszönhető, nélküle minden bizonnyal csak jóval később vált volna az autó mindenki számára elérhető használati eszközzé. 1927-végén a T-modellt a megváltozott igényeket kielégítő A-modell váltotta, melynek tervezésében ugyancsak komoly feladat hárult Galamb Józsefre.”
Dr. Legeza László előadásában a Ford T-modell restaurálásába nyújtott betekintést. Hangsúlyozta, hogy a muzeális jellegű járművek restaurálása nagy felkészültséget, szaktudást, típusismeretet igényel. Képekkel gazdagon illusztrált áttekintést adott az Óbudai Egyetem T-modelljének restaurálási folyamatáról, és az annak eredményeként indult veterángépjármű restaurátor szakmérnök képzésről.
Milyen lehet a 21. század autója? című előadásában Ágó Béla, a Ford Közép- és Kelet-Európai Értékesítő Kft. osztályvezetője „Merre halad a globalizálódó világban az automobilizmus?” kérdésre kereste a választ. Kiemelte, hogy a műszakikon kívül, etikai, jogi szempontok is nagy hatást gyakorolnak a fejlesztési irányra. Szólt a hajtásmódokról, az önvezető autókról, a „connected car”-ról, az újszerű autózásból eredő óriási adatmennyiség (big data) kihasználási lehetőségéről.
Dr. Nagy Ferenc az első Magyar Tudóslexikon társszerzője, főszerkesztője, kiadója „A magyar géniusz a Ford autótól a holdautóig” című előadásában betekintést nyújtott a magyar műszaki alkotók közlekedésfejlesztésében, a gépjárművek tervezésében és kivitelezésében betöltött szerepébe.
Dr. Gáti József
