Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 85. évében, 2024. február 5-én elhunyt
Dr. Nagy P. Sándor címzetes egyetemi docens, az Óbudai Egyetem jogelőd intézményének,
a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola Gépgyártástechnológiai Tanszékének tanára, tanszékvezetője,
a Főiskola oktatási főigazgató-helyettese.
Nagy P. Sándor ifjú korától vonzódott a gépekhez. Egyetemi évei alatt a nyári szünetekben felült a kombájnra és a Kisújszállási Termelőszövetkezetben aratott. 1963-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1964-óta volt oktatója a BÁNKINAK. Technikumi tanárként kezdte pedagógusi pályafutását, a felsőfokú technikumban, a főiskolán, majd az intézményi integrációt követően, a Budapesti Műszaki Főiskolán folytatta. 2009. évi nyugdíjba-vonulásáig 45 éven át oktatott a Népszínház utcai épületben. Az oktatói pálya lépcsőit végig járta, volt tanszékvezető, illetve 1984-1990 között oktatási főigazgató-helyettes is.
A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola alapítói közé tartozott, alkotó részese volt a főiskolává válás folyamatának, a gépészmérnök képzés szakmai formálásának! A tantervek, szervezetek kialakításában tevékenyen részt vett.
Oktatási tevékenysége igen széleskörű volt, számos tárgy elméleti és gyakorlati oktatásában vett részt előadások és gyakorlatok vezetésével, feladatok konzultálásával. Szerszámgépek előadásai mindig közvetlen hangúak, egyértelműek voltak, az ismereteket úgy adta át a hallgatóknak, hogy azok ok-okozati kapcsolódásaira mindig rámutatott.
Korán felismerte az automatizálás jelentőségét. Az 1975-ben megvédett doktori dolgozata a hagyományos gépek pótlólagos automatizálását dolgozta fel, mely megoldásai lehetővé tették a hagyományos gépek kissorozat gyártásra való gazdaságos felhasználását.
A hallgatókkal való foglalkozást, a velük való közvetlen törődést élethivatásának tekintette. Hosszú oktatói pályája alatt számos csoportnak volt tankör-felelős tanára, akit volt diákjai később is sokszor megkeresték.
Tankönyveivel a megmunkálógépek témakörében, a gyakorlati megoldásaival új iskolát, szemléletet vitt be az oktatásba. Mindez szorosan illeszkedett a gyakorlat-orientált oktatás problémakörének a tananyagokba integrálásához.
Vezetőként a tanszék oktatóit, munkatársait megbecsülte, személyisége összetartó erejű volt. Ifjú, új belépő kollégákat maximálisan segítette a beilleszkedésben, azonnal önálló feladatokat adott nekik, azt ellenőrizte, tanácsaival segítette munkájukat.
A szakoktatás elismert szakértőjeként 1998-tól a Műszaki Oktatók Egyesületének elnökségi tagja, számos középfokú és felsőfokú tankönyv, jegyzet szerzője, illetve szerkesztője.
Az intézményben töltött évek alatt több ipari (K/6, A/2, G/6) és vállalati K+F projekt résztvevője, illetve témavezetője volt. Alapelve volt, hogy hagyta munkatársait dolgozni, tudta, hogy akkor adják ki a legjobb megoldásokat. Munkatársai által elért eredményeket soha nem aratta le. Problémák esetében mindig kereste a kompromisszumot, amit kevés ember mondhat el magáról. Egy jóakaratú, joviális ember volt, a szó pozitív értelmében.
Gyászolják munkatársai és sok-sok tanítványa, akik tőle nem csak szakmai rejtelmeket, a mérnöki gondolkodást, hanem toleráns emberi kapcsolatokat is tanultak.
Kedves Sándor! Isten Veled, nyugodj békében, emlékezni fogunk Rád!
A Bánki vezetése, dolgozói és a Gépgyártástechnológiai Tanszék közössége.
