“A gépészmérnök az indusztriális kultúrában” címmel 2024. március 26-án került megrendezésre a
Muha Mária gépészmérnök, interdiszciplináris alkotó, kultúraszervező munkássága előtt tisztelgő fotódokumentációs emlékkiállítás férje, Ézsiás István szobrászművész rendezésében.
A kiállítást lánya, Szabó Diána nyitotta meg mélyre ható, érzelmes népdal énekével, amelyben közreműködött Muha Mária unokája – Marosz Cecília is. Az éneket követően Dr. Horváth Sándor, Karunk prodékánja tartott beszédet, amelyben az alkotó munkásságáról, életéről mondott értékes gondolatokat.
Muha Mária 1953-ban Tiszakarádon született, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen 1976-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. A diploma megszerzését követően dunántúli nagyüzemekben dolgozott mérnökként, majd műszaki tapasztalatait az OTP Beruházási Igazgatóságán hasznosította. Nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott, hosszú időn keresztül a szervezet vezetőjeként. Szakmai munkája mellett a bank galériájában is tevékenykedett.
Mi, bánkisok végtelenül hálával tartozunk neki, mert fontosnak tartjuk, hogy diákjainkat inspiratív környezet vegye körül, a mérnökhallgatókat a szűken vett szakmai ismeretek közvetítésén túl komplex hatások érjék. Marika a neki megadatott tragikusan rövid idő alatt sokat tett ennek érdekében.
Gépészmérnökként végzett és kezdett el dolgozni, de nagy magyar mérnökeinkhez hasonlóan fontosnak tartotta a művészeteket és a vizuális nevelést. Vallotta, hogy a művészet és a tudomány nem egymástól független, nem is egymással ellentétes, hanem korrelatív fogalmak. Elvégezte a kulturális menedzser szakirányú képzést, és ezt követően kiteljesedett kultúraszervezői tevékenysége. Ézsiás Istvánnal az ezredfordulót megelőzően kezdődött a vizuális nevelést központba állító közös kultúra- és művészetszervező tevékenységük, 2000-ben pedig magánéletüket is összekötötték. 1999-ben létrehozta a Művészeti Műhely Kőkapu Alapítványt, amely a Kőkapui Nemzetközi Művésztelep működését biztosította részben saját erőből, részben pályázati és szponzori támogatásokból.
Ötletadóként, szervezőként, kurátorként, szerzőként vagy szerkesztőként számos rangos kiállítás, művészeti konferencia, művészeti témájú kiadvány létrejöttét segítette.
A teljesség igénye nélkül néhány, hozzá köthető rangos esemény:
– „Intergeometria-nemzetközi kiállítás” Hatvany Lajos Múzeum, 2000
– „Hódolat a nyelvújítónak kiállítás” Sátoraljaújhely Lavotta Ház Galéria, 2007
– „Futurizmus tegnap-Posztgeometria, konsrtuktivizmus ma” nemzetközi kiállítás és nagyszabású konferencia Római Magyar Akadémia, 2010
– „Válogatás a római kiállítás anyagából” Óbudai Egyetem, 2010
– „Tudomány és Művészet konferencia és kiállítás” Dunaújváros, 2010
– A „Kelet-Európa Modern Képtár, Nemzetközi Szoborpark, Helytörténeti és Néprajzi Látványtár” koncepciójának kidolgozása és a megvalósítás menedzselése Olaszliszkán 2012-ben, amiért megkapta az „Olaszliszkáért” elismerést.
– A Bánki Donát Art-Industrial Galéria létrehozása 2010-ben, és az itt megszervezett 19 kiállítás.Muha Mária művészet- és kultúraszervező tevékenysége mellett ki kell emelni azt is, hogy ő, a gépészmérnök végzettségű feleség, mérnöki szemléletével, művészetfilozófiai és technikai tanácsaival hatott a művész férjére, így ő jelen van Ézsiás István acélszobraiban, konstrutív alkotásaiban. Ézsiás István az elmúlt negyedszázadban készült alkotásai, a sok-sok sikeres kiállítás, konferencia nagyrészt ennek a mérnök-művész kontextusnak a gyümölcse. Ahogy István csak félig tréfásan említette: tulajdonképpen ő is Marika alkotása.
Muha Marika csendben dolgozott, hírnév, csillogás nem vette körül, de munkásságát ismerve bátran mondhatjuk, hogy a magyar kultúraépítés kiemelkedő személyisége volt.
Ezt követően Bendzsel Miklós gépészmérnök, a Szabadalmi Hivatal egykori elnöke és a MOME címzetes egyetemi tanára felszólalása következett, amelyben többek között illusztrálta Muha Mária, Marika hitvallását, törekvéseit: vallomását arról, hogy számára mit jelentett a gépészmérnöki képzettséggel élni az indusztriális kultúrában. Megható és bensőséges szavaival idézte meg Marikát:
Ritka és sokszorosan kiérdemelt sorrendben, MUHA MÁRIÁ-val az élen, annak a rendezésében, akivel és akiért alkotó évtizedeken át fáradozott, akivel és akiért kreatív kulturális szervező életművet hozott létre. Olyan életművet, amely szimpóziumok, alkotótáborok, nemzetközi kiállítások és művésztalálkozók sorozatával összekötötte két indusztriális évszázad, a 20. és 21. tárgy- és téralakító mozgalmait, műhelyeit és alkotó egyéniségeit. Olyan életművet, amely egyszerre szolgálta szeretett férje, Ézsiás István tehetségét, valamint új meg új „színpadok”, élményvilág és közönség életre hívását. Olyan belakható „épületet”, amelynek ajtaja, ablakai nyitva állnak, amelynek tornyából messzi tájak is szemrevételezhetők, még ha a szívhez legközelebbi szülőföldön is áll … Kőkapu, Olaszliszka után éppen Vináron…
A beszámoló Dr. Horváth Sándor és
Bendzsel Miklós beszédei alapján íródott
