2025. szeptemberétől folytatódik a Robbantástechnikai szakmérnök képzés az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán!
Ismerd meg a képzést: Robbantástechnikai találkozót szervezünk 2025. április 29-én 13:30-16:00 óra között | Helyszín: ÓE Bánki Kar 1081 Budapest Népszínház utca 8. (bejárat a József körút 6. szám alatt!)
Magyarországon úgy a robbantástechnika, mint a kritikus infrastruktúra védelem területén olyan gyors és jelentős változások – technikai és technológiai fejlődés –, illetve súlyos biztonsági veszélyeztetettség lehetőségei figyelhetők meg, melyek szükségszerűvé teszik a terület szakemberei részére a megszerzett tudásuk folyamatos, szervezett formában történő továbbfejlesztését. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nemzetközi terrorizmus, eddig összefüggéseiben nem vizsgált kihívások elé állítja a terület szakembereit. Ezek szükségszerűen összekapcsolják a robbantástechnika és a kritikus infrastruktúra védelem kérdéseit, melyekre az oktatásnak megfelelő válaszokat kell adnia.
A szakirányú továbbképzés célja ezért az, hogy magas szintű, korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson azoknak a robbantástechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein dolgozó szakembereknek, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában képesek a szakterületükön belül felmerülő problémák megoldására, és adekvát válaszokat tudnak adni a kor követelményei által támasztott új kihívásokra.
Megszerezhető végzettség: Eredményes záróvizsga esetén, a hallgatók a korábban megszerzett diplomának megfelelően Robbantástechnikai szakember szakirányú szakképzettség, illetve Robbantástechnikai szakmérnök oklevelet kapnak.
A Robbantások hatása a környezetben tantárgy keretein belül mélyművelésű bányába látogattak a Robbantástechnikai szakmérnök képzés hallgatói és a Felnőttképzési Központ munkatársai. A szlovákiai Gömörhorka (szlovákul: Gemerská Hôrka) község mellett található kalcium-szulfát (CaSO4) bánya szinte a teljes középeurópai régió számára biztosítja a gipsz előállításához szükséges alapanyagot.
A mélyművelésű bányában végrehajtott foglalkozás azért is fontosnak és kiemelkedő jelentőségűnek számít, mert hazánkban az utolsó bánya a Bakonyoszlop II-es üzem volt, amely 2020-ban befejezte a termelést és 2022-ben végleg lezárásra került. Ebből adódón nincs arra lehetőség, hogy hazai bányában fejleszthessék ismereteiket a leendő Robbantástechnikai szakmérnökök, szakemberek.
A Magyar Robbantástechnikai Egyesület együttműködésével és a Felnőttképzési Központ támogatásával sikerült megteremteni azt a lehetőséget, hogy hallgatóink ne csak a tanterem falai között, hanem gyakorlati foglalkozás keretében sajátítsák el az igazi bányászat ismereteit. Mint vendéglátónktól megtudtuk a szlovák szakterminológia bányaként a mélyművelésű bányát értelmezi, a felszíni bányákat kőfejtőként emlegetik.
A gömörhorkai bánya vezetője, Dr. Lőrincz Árpád PhD. fokozatos okleveles bányamérnök fogadta a foglalkozáson résztvevőket, érdeklődőket. A Weindl Gáspár díjas robbantásvezető neve már-már fogalom a szlovák-magyar robbantástechnika területén. Több mint 60 fordítása jelent meg a bányászattal kapcsolatosan nyomtatott formában, és rendszeresen publikál bányászati szaklapokban magyar és szlovák nyelven. Miniszteri kitüntetésben részesült bányásztevékenységéért, a 25 föld alatt töltött évért, de a katonai robbantástechnika terén nyújtott szaktudását és publikációs tevékenységét is elismerték már.
A szakmai látogatás egy munkavédelmi és biztonsági oktatással kezdődött, illetve ellenőrzésre kerültek azok a kötelező felszerelések, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a föld alatti tevékenységek végrehajtásához. Miután mindenki elsajátította a legfontosabb biztonsági szabályokat, kiosztásra kerültek az egyéni légzőkészülékek és elindult a csapat a bánya bejáratához. Ez a helyszín mindenki számára kuriózumnak számított, hiszen a képzésvezető kivételével még senki sem járt ezen a helyszínen.
Mint megtudtuk a legfontosabb a biztonság:
„- a munkagépeket úgy kell elengedni, hogy a falhoz húzódunk és a kezelő felé világítunk, mert a láthatóság a bányában igencsak nehézkes; – ha valaki eltéved akkor a bányafalon lévő jelzéseket követve valamelyik kijáratot meg fogja találni és a lezárt kijárat kulcsa belül a falon megtalálható; – ha gyalogosan találkozunk a bányában dolgozókkal akkor a hangos „Jó szerencsét!” köszöntéssel üdvözöljük…”
Magában a bányában valóban elveszti az ember a tájékozódás képességét, sötét van, huzat, sok helyen por és néhol bokáig érő víz. Ha mondhatok ilyet, ez nem az a hely, ahol az ember komfortosan érzi magát. A bányán belül a szintkülönbségeket létrán mászva küzdöttük le, majd lassan elérkeztünk oda, ahol a munkagép már javában készítette elő a robbantáshoz szükséges furatokat. Leírhatatlan hanghatások és látvány, valamint olyan érzés, hogy az ember most éli át egyik meghatározó élményét. Magában a bányában bemutatásra került a robbanóanyagot és gyutacsokat rejtő bányabeli raktár, információt kaptunk annak kialakítási és biztonsági szabályairól, működési rendjéről.
A bányán belüli állapotokat leküzdve megtekinthettük a látogatást megelőző robbantás eredményét és a hallgatók rendkívül sok információt szereztek mind a fúrásról, mind a robbanóanyag elhelyezéséről, illetve a kitermelés és bánya alakítás mozzanatairól. Annak érdekében, hogy a bányászok végrehajthassák a napi robbantási feladatukat elindultunk a bánya kijáratához. Miután mindenki biztonságosan elhagyta a bányát, megköszöntük a foglakozást valamennyi bányaterületen dolgozónak és a biztonsági felszereléseket leadva elindultunk a következő foglalkozási helyszínre, a rozsnyói Bányászati múzeumba.
Nem hittük, hogy mélyművelésű bánya után még fokozható az a hangulat és élmény, amit addig kaptunk. „A több mint százéves rozsnyói Bányászati múzeum, Szlovákia három specializált bányamúzeumának egyike és a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Célja nemcsak a bányászat és a kohászat emlékeinek őrzése, de különböző diszciplínák gyűjteményének az őrzése is. A bányászat és a kohászat tárlata egy 1905-ben épült, erre a célra szolgáló, impozáns épületben található, amely a hozzáférhető anyagok alapján Közép-Európában a bányászat és kohászat muzeális művészetének legrégebbi épülete.
A geológiai-ásványtani részben Gömör lelőhely-térségeiből származó értékes ásványok keltik fel a figyelmet. A bányászati és kohászati technikát ismertető részben a látogató ezen szakágak fejlődéséről egy egységes képet kap, elsősorban a gömöri térséget illetően. A legértékesebb kiállított tárgyak közé a középkori bányász kéziszerszámok, munkaeszközök, fa bányaszivattyú, vontatóteknő, fúró, mérő és világító technikai eszközök tartoznak. A kiállítás összefüggő, egységes és egyedülálló részét képezik az épület pincehelységeinek Bánya-munkahelyei, ahol a látogató konkrét elképzelést szerezhet a munkafeltételekről és a bányász földalatti munkájának módjáról.” Hihetetlen alapossággal és korhűen összeállított, lebilincselő utazásban volt részünk a bányamúzeum valamennyi tárlatán.
Hallgatóink rengeteget hasznos, szakmai ismerettel gazdagodtak és részesei lehettek egy olyan kihívásokkal teli szakma napi életének, ami hazánkban sajnos már teljesen a feledés homályába merült. Ki tudja, lehet, hogy épp egy Bánkis Robbantástechnikai szakmérnök vagy szakember lesz az, aki ezt a gyönyörű, de megerőltető szakmát újra felvirágoztatja hazánkban.
Szerző: Dr. Daruka Norbert képzésvezető Fotó: Andriska Gergő és Dr. Daruka Norbert
Újabb gyakorlatorientált foglalkozásokon vettek részt az Óbudai Egyetem Bánki Kar Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés hallgatói a Robbanószerkezetek felderítése tantárgy keretében a Z&Z Biztonságtechnika Kft. nagytarcsai telephelyén. A cég speciális biztonsági berendezések és rendszerek forgalmazásával, telepítésével, valamint biztonságtechnikai szaktanácsadással és oktatással foglalkozik, a hazai védelmi szektor meghatározó szereplője immáron 30 éve.
A hallgatók a gyakorlati foglalkozás első felében Dudás József operatív igazgató (robbantástechnikai szakmérnök) előadásán keresztül megismerhették egy gondosan megtervezett ellenőrző-áteresztő pont (EÁP) felépítését és működését, átfogó ismeretekre tettek szert a repülőterek, kritikus infrastruktúrák ellenőrző pontjain alkalmazott biztonságtechnikai eszközök – mint például: csomagvizsgáló röntgenek, fémdetektor kapuk és kézi fémdetektorok, valamint robbanóanyag-nyom felderítő berendezések (ETD – Explosive Trace Detector) – műszaki jellemzőiről és az ott betöltött szerepükről. Néhány mondat erejéig szó esett a szakmai tanácsadás fontosságáról, illetve a biztonságtechnika világát érintő kihívásokról, annak jövőjéről.
Az elméleti foglalkozást követően a cég bemutatótermében felállított berendezések használatával „valós” körülmények között gyakorolhatták különböző tiltott tárgyak és rögtönzött robbanószerkezetek (IED – Improvised Explosive Device) felismerését. Lehetőség volt katonai/tűzszerész felhasználásra tervezett, impulzus generátorral szerelt hordozható röntgenek képeinek elemzésére, valamint szimulátoron keresztül bepillantást nyerhettek a repülőtéri utasbiztonsági ellenőrök munkájába 3D-s röntgenképek kiértékelésével. A gyakorlati foglalkozást még érdekesebbé tette, hogy a hallgatók saját csomagjaikat és személyes tárgyaikat is megvizsgálhatták, alkalmazva a különböző képelemzést elősegítő szoftveres funkciókat.
A Robbanószerkezetek felderítése tantárgy keretében gyakorlati foglalkozáson vettek részt az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés hallgatói.
2024. március 09-én – napra pontosan 79 évvel azután, hogy az amerikai légierő 343 bombázója szőnyegbombázást indított Tokió ellen – hallgatóink is testközelből ismerkedhettek meg a bombák mellet számos robbanótest működésével, alkalmazásának sajátosságaival. A gyakorlati foglalkozás impozáns környezetben az Irinyi János laktanyában, az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred, Tűzszerész szaktantermében került végrehajtásra. Lengyel László ezredes, az alakulat parancsnoka, az Óbudai Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás alapján engedélyezte a szakmai látogatást, ezzel is hozzájárulva a Robbantástechnikai szakmérnök képzés gyakorlatorientált és napjaink kihívásaira reagáló megvalósítására.
A különleges és minden tekintetben egyedinek mondható helyszint dr. Ember IstvánI. osztályú tűzszerész mutatta be a hallgatóknak. Az alapvető biztonsági szabályok ismertetését követően rövid betekintést kaptak hallgatóink az ezred működösébe, a tűzszerészek életébe, felkészítésébe, megismerkedhettek a legfontosabb eljárásrendekkel és bepillantást nyerhettek a „Robbanószerkezetek felderítésének” lépéseibe. A leendő szakmérnökök testközelből ismerkedhettek meg a különböző típusú robbanótestek (gránátok, lőszerek, tüzérségi lövedékek, bombák stb.) inert változataival.
De, miért van erre szükség?
A szakirányú továbbképzés célja az, hogy „magas szintű, korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson azoknak a robbantástechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein dolgozó szakembereknek, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában képesek a szakterületükön belül felmerülő problémák megoldására, és adekvát válaszokat tudnak adni a kor követelményei által támasztott új kihívásokra.”
A Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred azzal, hogy lehetővé tette a Tűzszerész szaktanteremben történő képzés végrehajtását, nem csak azt biztosította, hogy hasznos és naprakész információkhoz jussanak hozzá hallgatóink, hanem megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a leendő szakmérnökök, szakemberek tudásukat és szakmai tapasztalataikat majd az alakulat állományában kamatoztathassák.
Lengyel László ezredes véleménye a közös együttműködésről:
„Az ezred mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy mind a katonai, mind a civil felsőoktatási intézményekkel szoros együttműködést építsen ki. Úgy vélem a látókörünk és lehetőségeink effajta kibővítése nem csak a jelenben hasznos, de a jövőbeni terveinket is nagyban támogatja. Az együttműködésünk keretén belül saját gyakorlati tapasztalatainkat gyümölcsözően tudjuk ötvözni az egyetemen felhalmozott óriási elméleti tudással, ami nélkül a 21. században nem lehet eredményesen fejlődni.”
Dr. Ember István a következő véleményt fogalmazta meg a közös együttműködésről:
„A képzésbe bevont oktatók magas szintű tudományos-elméleti ismerettel rendelkeznek, a legtöbbjük kutatója a szakterületnek és mindemellett évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Ez a minőségi tudásbázis kiegészülve az autentikus, szemléltető anyagokkal jól felszerelt oktatási helyszínekkel megteremti az alapját a kiemelkedő minőségű szakemberképzésnek. Szintén fontos szempont, hogy minden a képzés színvonalát növelő együttműködés a partnerek számára is hasznos, hiszen a végzett hallgatók már egy számukra is belátható szakmai térben keresik majd lehetőségeiket karrierépítésre, a piaci feladatokhoz illeszkedő ismeretekkel felvértezve.”
Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Robbantástechnikai Szakmérnök és Szakember Szakirányú Továbbképzési Szak hallgatói részt vettek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézet Robbanóanyag Analitikai Laboratóriumát bemutató látogatáson a Robbantásos merényletek rekonstrukciója és felderítésének eljárása megnevezésű tantárgy keretében. A laboratórium bemutatására az Intézet Vezetőjének köszöntését követő rövid elméleti áttekintés után került sor, ahol a hallgatók az elméletben elhangzott robbanóanyagok, illetve robbanóanyag-maradványok analitikai vizsgálataihoz használt metodikákhoz és berendezésekhez kerülhettek közelebb. Elsőként a mintaelőkészítés egyes műveleteibe kaptak betekintést, majd a klasszikus módszerek közül láthattak egy elpuffanás próbát, illetve a feketelőporból való kén kimutatásának a legegyszerűbb kihajtásos módját szemlélhették meg. Ezek után a laboratórium vezetője végigvezette a hallgatókat a műszeres laboratóriumi területeken, ahol a szervetlen komponensek (ionok) kimutatására használt ionkromatográfiás és kapilláris-elektroforézis készülékek, illetve a szerves alkotók kimutatására használt folyadék- és gázkromatográfiás eszközök és a hozzájuk kapcsolt különböző detektálási technikák (tömegspektrometriás, kemilumineszcenciás) kerültek bemutatásra.
Pirotechnika a Bánkin
A végzős hallgatók 2023. március 18-án a Tűz- és katasztrófavédelem szakirányú kérdései tantárgy keretein belül hallgathatták meg a tűzijáték-szolgáltatási piacon nemzetközileg is elismert Nuvu Kft. közel 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező műszaki vezetőjének Tőtős Ferencnek az előadásait. Az előadások abból a szempontból is kuriózumnak számítottak, hogy az előadó, aki az augusztus 20-i nemzeti ünnep tűzijátékainak is vezető pirotechnikusa volt több alkalommal, a pirotechnika területén, valamint a filmes és színpadi pirotechnikai tevékenységek biztonságáért felelős, egyúttal a veszélyhelyzetek szakértője is.
Az előadó számos szemléltetőeszközzel lepte meg a leendő Robbantástechnikai szakmérnököket. A hallgatók komoly ismeretanyagot kaptak a Világító és jelzőrakéták, a Nyomjelzős lövedékek, a Jelzőtöltények és a Színes füstök, ködök, ingerlő gránátok vonatkozásában. A tanulmányaik végéhez közeledő hallgatók betekintést nyerhettek a légzsákok működéséhez alkalmazott pirotechnikai termékek felépítésébe és működésük sajátosságaiba. Ami azért is fontos lehet a számukra, mert a diploma megszerzését követően lehetőségük nyílik hasonló szakterületen történő elhelyezkedésre. A legnagyobb érdeklődés, természetesen a szórakoztató termékek témaköréhez fűződik, itt ugyanis a gyakorlati feladatvégrehajtások részleteire, szépségeire és természetesen nehézségeire tért ki az előadó.
A tantárgy fontos részét képezte a színpadi effektek (durranó-, villanó-, lángeffektek és becsapódás jelzők) alkalmazásának veszélyei, a veszélyek azonosításának és a szükséges védőintézkedéseknek a kérdésköre. A mérnöki szemlélet fókuszában a tűzijátékok tervezése, kivitelezése és a biztonság teljeskörű koordinálása állt. Így sajátították el a Szikraszökőkutak, a Rakéták, a Bengálégők, a Tűzmozsár és a Bombettatelepek alkalmazásával kapcsolatos ismereteket. Az évtizedek alatt megszerzett tapasztalatok egy részének átadása volt a legfontosabb szempont a leendő szakmérnökeink felkészítésének és a szakmában történő érvényesülésük szem előtt tartása mellett.
Képek forrása: Dudás József és Nuvu Kft.
Vasbeton transzformátorház robbantása Diósgyőrben
Az egykori Diósgyőri Acél Művek területén egy 17 méter magas, használaton kívüli, vasbeton transzformátorház robbantással történő döntésének végrehajtásán vettek részt a Robbantástechnikai szakmérnök képzés hallagatói 2023. március 21-én. A robbantás előkészítését a Detonet Kft. munkatársai hajtották végre a szakmérnök képzés hallgatóinak jelenlétében. Dr. Földesi János (ny. egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa) a szakmérnök képzés oktatója, a helyszínen mutatta be az előkészítés fázisait, a biztonsági intézkedések gyakorlati megvalósítását, illetve tájékoztatót adott a robbantástechnikai paraméterekről. Végzős hallgatóink figyelemmel kísérhették a töltetelőkészítés és töltetelhelyezés lépéseit, illetve személyesen vizsgálhatták meg a robbantóhálózat végleges összeállításának minden lépését. A robbantás fő célja nem a transzformátorház megsemmisítése, hanem a gépi bontás megkönnyítése érdekében történő eldöntése volt. A cél elérése érdekében 314 db robbantólyuk került előkészítésre, amelybe összesen 24,75 kg Semtex 1A ipari robbanóanyag került betöltésre. A töltetek elindítása 500 ms-os INdetshock NONEL gyutaccsal történt meg. A Robbantástechnikai szakmérnök képzés során számos alkalommal látogathattak el a hallgatóink a Detonet Kft. által kivitelezett robbantásokra. Ezt a lehetőséget, illetve a hallgatók szakmai felkészültségének minél szélesebb körű kitekintését ezúton is nagyon köszönjük! A DAM területén végrehajtott transzformátorház döntéséről videó is készült, melyet ezen az oldalon megtekinthetnek az érdeklődők.
2021. október 28-án, egy 60 méter magas, 4,0 m külső átmérőjű, nagyszilárdságú tégla kémény robbantásán vettek részt Hatvanban a Bánki Robbantástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzési szak 1. éves levelező hallgatói.
A hallgatók képzésében is résztvevő, dr. Földesi János (ny. egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa) által tervezett robbantás során, a 75 cm falvastagságú kéményt 48 db, fúrt lyukban elhelyezett, egyenként 0.21 kg tömegű robbanóanyag töltettel döntötték le.
Az összesen 10 kg robbanóanyagot, pillanathatású villamos gyutacsok alkalmazásával indították. A repeszhatás csökkentése érdekében a roncsolási sávot geotextíliából és dróthálóból kialakított, többrétegű védőtakarással látták el.
Az érdekes eseményen részt vevők csapatfotója, valamint a robbantásról készült felvétel alább látható. A felvételeket: Dudás József és Grünvald Balázs készítette.
A 4 féléves Robbantástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzési szak 2021. szeptember elején indult, levelező munkarendben, szombatonként. Megfelelő létszám esetén a képzés a következő tanévben is elindításra kerül.
A szakirányú továbbképzés célja az, hogy magas szintű, korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson azoknak a robbantástechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein dolgozó szakembereknek, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában képesek a szakterületükön belül felmerülő problémák megoldására, és adekvát válaszokat tudnak adni a kor követelményei által támasztott új kihívásokra.
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységek során:
• A szakember a szakképzettség birtokában alkalmassá válik a robbantástechnika piacán történő megfelelő színvonalú, szakszerű munkavégzésre;
• Speciális ismereteket igénylő robbantástechnikai üzletágban, munkakörben való jártasság, a robbantástechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein;
• A képzés során szerzett ismeretek birtokában (az egyéb, jogszabályilag előírt feltételek teljesülése esetén) polgári robbantásvezetői vizsga tehető.
A Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzési szak végzős hallgatói, az Építmények robbantásos bontása tantárgyat oktató, dr. Földesi János (ny. egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa) meghívására május 25-én megtekintették a nyírbátori Unilever telephelyén egy vasbeton gabonasiló robbantásos bontását.
Hallgatóink tanulmányaik során számos hasonló nagyszabású, komoly előkészületekkel járó robbantáson vettek részt, amelyek mind hozzájárultak tanulmányaik sikeres elvégzéséhez.
A robbantáson készült vidofelvételt alább láthatják:
Az Építmények robbantásos bontása tantárgyat oktató, dr. Földesi János (ny. egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa) meghívására két, az általa tervezett építményrobbantáson vettek részt a Robbantástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzési szak végzős hallgatói március elején.
A Detonet Kft. az UNILEVER Kft. Nyírbátori telephelyén bont le több, használaton kívüli építményt robbantással. Ezen belül március 4-én, egy vasbeton oszlopokon álló acélsiló robbantását tekinthették meg hallgatóink. A 108 db robbantólyukban összesen 4,5 kg robbanóanyag került elhelyezésre. Az építmény a tervezett irányban dőlt el, semmilyen kárt nem okozva a gyártelep egyéb létesítményeiben.
Március 6-án Sajókeresztúron, a volt Borsodi Ércelőkészítő üzemterületén lévő 106 m magas vasbeton kémény robbantásán is jelen voltak a hallgatóink. A 8 méter átmérőjű, 1 m falvastagságú kémény döntéséhez fúrt 206 db lyukba, összesen 97,25 kg robbanóanyagot töltöttek be.
A környéken megjelent nagyszámú nézősereg szeme előtt, mértani pontossággal dőlt le a tervezett helyre az építmény. Az esemény drón kamerás felvételen is megörökítésre került.
A sikeres robbantást követően Földesi tanár úr megbeszélte a szakmai tapasztalatokat a hallgatókkal.
Az eseményről sok felvétel jelent meg az Interneten is, pl.:
Az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, szeptembertől tervezi egy új tancsoport indítását a Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzési szakon. Az oktatók elfoglaltsága miatt ezt követően keresztféléves új képzést nem hirdet. Egyéb információk a képzésről és elő-regisztrációs lehetőség az alábbi linken található.
Személyesen érdeklődni prof. dr Lukács László szakfelelősnél lehet az alábbi elérhetőségeken:
2019. november 9-én, egy 35 méter magas, 3.2 m külső átmérőjű, nagyszilárdságú tégla kémény robbantásán vettek részt Gyöngyösön a Bánki Robbantástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzési szak 2. éves levelező hallgatói.
Az Építmények robbantásos bontása tantárgyat oktató, dr. Földesi János (ny. egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa) által tervezett robbantás során, a 60 cm falvastagságú kéményt 28 db, fúrt lyukban elhelyezett, egyenként 0.11 kg tömegű robbanóanyag töltettel döntötték le.
Az összesen 3 kg robbanóanyagot, pillanathatású villamos gyutacsok alkalmazásával indították. A kémény a tervezett irányban dőlt el, a háromsoros – geo-textília és drótháló felhasználásával elkészített – repeszvédelem következtében, az építmény közelében található ipari létesítmény üvegezése is sértetlen maradt.
Az érdekes eseményen részt vevők csapatfotója, valamint a robbantásról készült felvétel alább látható.
► A 4 féléves Robbantástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzési szak új évfolyama szeptember elején indul, levelező munkarendben, szombatonként.
A szakirányú továbbképzés célja az, hogy magas szintű, korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson azoknak a robbantástechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein dolgozó szakembereknek, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában képesek a szakterületükön belül felmerülő problémák megoldására, és adekvát válaszokat tudnak adni a kor követelményei által támasztott új kihívásokra.
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységek során:
• A szakember a szakképzettség birtokában alkalmassá válik a robbantástechnika piacán történő megfelelő színvonalú, szakszerű munkavégzésre;
• Speciális ismereteket igénylő robbantástechnikai üzletágban, munkakörben való jártasság, a robbantástechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein;
• A képzés során szerzett ismeretek birtokában (az egyéb, jogszabályilag előírt feltételek teljesülése esetén) polgári robbantásvezetői vizsga tehető.
Amennyiben szükséges, oldalunk cookie beállításait az alábbiakban tudja módosítani.
Feltétlenül szükséges sütik
Ezen sütik a weboldal rendeltetésszerű használatát biztosítják, a weboldal megfelelő működéséhez szükségesek, éppen ezért ezek használatát nem lehet megtiltani.
Funkcionális sütik
Az oldal statisztikai, elemzési célra sütiket használ (pl Google Analytics), azonban a weboldal ezek elfogadása nélkül is használható.
Ezeknek a sütiknek a használata segíti a munkánkat az oldal működésének javításában.
Please enable Strictly Necessary Cookies first so that we can save your preferences!
