2019. március 14-én csütörtökön tartottuk meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett megemlékezésünket a földszinti aulában. A köszöntő beszédet prof. dr. Rajnai Zoltán dékán úr mondta el, melyben kiemelte, hogy a Bánki Kar szép hagyományához hűen nemzeti ünnepeinken mindig megemlékezünk és tisztelgünk hőseink emléke előtt.
Miután közösen meghallgattuk a Himnuszt, dr. Szűcs Endre adjunktus, mb. intézetigazgató megtartotta ünnepi beszédét, majd Török Máté, tiszteletbeli polgárunk, a Misztrál együttes alapítója zenélt és énekelt.
A forradalom és a szabadságharc itt él velünk, és itt él bennünk. Kitörölhetetlen része az életünknek, nemzeti identitásunknak, a közösségnek, ami keretet ad az életünknek és összekapcsol mindenkit, minden itt élő embert egymással; és azokkal a nemzedékekkel, akik itt éltek és haltak Magyarország földjén.
Hazánk történelmének egyik legdicsőbb, szívünkhöz talán legközelebb álló korszakának, az 1848-1849-es forradalomnak és szabadságharcnak minden bizonnyal egyik legtöbbet idézett szavait a Nemzeti dalban találjuk: „Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most vagy soha!”
Az ünnepi beszédet és a kis ünnepségünket lezáró Szózatot követően Rehorovics Anita festő-restaurátor-művész, „Magyar tájak és hangulatok” elnevezésű kiállításának megnyitója következett, melyet dékán úr nyitott meg.
Rehorovics Anita 1983-ban született. A festő szakot a budapesti Török Pál Képzőművészeti Szakközépiskolában végezte el. 2004 évben felvételt nyert a Budapesti Képzőművészeti Egyetem festő-restaurátor szakára. A művésznő saját elmondása szerint a restaurátori munka kötöttségét tájképek, életképek festésével színesíti. Festményei többségén a tájak különleges adottsága, szépsége jelenik meg. A tájképeken különösen a fény-árnyék hangulatteremtő, pillanatonként változó formáját igyekszik visszaadni. Legjobban a folyók, tavak, és a patakok vizének anyagszerűsége, csillogása, a vízfelületen látható képi világ változása, szépsége inspirálja alkotásra.
Munkássága során több elismeréssel gazdagodott, ezek közül a legfontosabb a Domanovszky Endre dicséret, a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolák országos rajzversenyén elért I. hely, és a Nyiss Ránk országos képzőművészeti pályázaton elért I. hely.
Több csoportos kiállításon vett részt, például a Nemzeti Múzeumban kiállították diplomamunkáját, a „Fára festett férfiportrét”. Ezen kívül a Munkácsy pályázaton és kiállításon a Volksbank Galériában, és Firenzében is bemutatásra kerültek alkotásai. Önálló kiállításait 2008-tól láthatja a közönség. Anita célja a saját alkotások létrehozása mellett, hogy régi műalkotásokat is helyreállítson.
