Nem mindennapi környezetben szereztek értékes szakmai tapasztalatokat az Óbudai Egyetem hallgatói. A robbanóeszközök felismerése és biztonságos kezelése napjaink egyik kiemelten fontos szakterülete, amely egyszerre követel meg magas szintű elméleti felkészültséget és valós környezetben szerzett gyakorlati tapasztalatot. E kettős követelmény mentén valósul meg az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, valamint a Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred közötti együttműködés, amelynek keretében a Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés hallgatói rendszeresen részt vesznek gyakorlatorientált foglalkozásokon.

A „Robbanószerkezetek felderítése”, illetve a „Robbantásos cselekmények kockázatelemzése” tantárgy keretében megtartott szakmai gyakorlatnak ezúttal is az Irinyi János laktanyában található tűzszerész szaktanterem adott otthont, amely egyedülálló szemléltetőeszközeivel és autentikus környezetével kiváló feltételeket biztosít a képzéshez. A foglalkozás megtartását – az együttműködési megállapodás alapján – Lengyel László ezredes, az alakulat parancsnoka engedélyezte, lehetővé téve, hogy a hallgatók közvetlenül a honvédség szakmai infrastruktúrájára támaszkodva mélyítsék el ismereteiket.

Lengyel László ezredes véleménye a közös együttműködésről:

„Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred számára kiemelt jelentőségű minden olyan együttműködés, amely hozzájárul a hazai szakember-utánpótlás magas szintű biztosításához. A robbanóeszközökkel kapcsolatos feladatok végrehajtása napjainkban egyre összetettebb kihívásokat támaszt, ezért elengedhetetlen, hogy a jövő szakemberei már képzésük során valós környezetben, hiteles szakmai közegben szerezhessenek tapasztalatot. Az ilyen alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy a hallgatók ne csupán elméleti ismereteket sajátítsanak el, hanem megismerjék a tűzszerész szakma felelősségét, komplexitását és a végrehajtás során alkalmazott eljárásrendeket is.

Az együttműködés számunkra azért is fontos, mert hidat képez a felsőoktatás és a honvédség gyakorlati tevékenysége között. Meggyőződésem, hogy a korszerű elméleti tudás és a több évtizedes gyakorlati tapasztalat ötvözése nélkülözhetetlen a 21. század biztonsági kihívásainak kezeléséhez. Egyúttal lehetőséget biztosít arra is, hogy a képzésben részt vevő hallgatók valós képet kapjanak a katonai pályáról és később akár az ezred állományában kamatoztassák megszerzett tudásukat.

Ez az együttműködés nemcsak a képzés színvonalát emeli, hanem hosszú távon erősíti a tűzszerész szakterület társadalmi és szakmai megbecsülését, valamint hozzájárul a Magyar Honvédség műveleti képességeinek fenntartásához és fejlesztéséhez.”

A 2026. március elején megtartott foglalkozáson a képzés valamennyi hallgatója mellett a Felnőttképzési Központ munkatársa, Lőrincz Andrea is részt vett, aki az impozáns helyszínről a következőképpen fogalmazott:

„Őszintén szólva nem is tudtam, mire számítsak, amikor beléptem a szaktanterembe, de már az első pillanatban magával ragadott a helyszín hangulata. Körülöttem sorakoztak a különböző robbanószerkezetek, amelyeket eddig legfeljebb csak képeken vagy filmekben láttam. Egészen más élmény volt testközelből szemlélni ezeket az eszközöket, miközben a szakemberek részletes magyarázatot adtak a működésükről és alkalmazásukról. Különösen emlékezetes volt, amikor kézbe is vehettünk egy-egy bemutatott eszközt, mert így valóban kézzelfoghatóvá vált az a tudás, amiről addig csak hallottam. Ez az élmény egyszerre volt izgalmas és elgondolkodtató és még inkább ráébresztett arra, milyen komoly és felelősségteljes munka a tűzszerészet.”

Bukta Balázs őrnagy, I. osztályú tűzszerész, a Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj zászlóaljparancsnoka nemcsak az alakulat történetét és a szakmai sajátosságait ismertette, hanem jótanácsokkal is ellátta a hallgatókat a szakdolgozatuk témája és a záróvizsga vonatkozásában.

A hallgatók a foglalkozás során átfogó képet kaptak az ezred működéséről, a tűzszerészek mindennapi feladatairól és felkészítési rendszeréről, valamint megismerkedtek a legfontosabb eljárásrendekkel. A biztonsági szabályok ismertetését követően betekintést nyerhettek a robbanószerkezetek felderítésének lépéseibe, különös tekintettel a felismerés, az azonosítás és a kockázatértékelés folyamatára. A képzés egyik legnagyobb értékét az jelentette, hogy a résztvevők robbanóanyagot nem tartalmazó úgynevezett inert robbanótestek segítségével közelről tanulmányozhatták a különböző eszközök felépítését és működési sajátosságait, ami nélkülözhetetlen a későbbi gyakorlati alkalmazás szempontjából.

Dr. Ember István alezredes, I. osztályú tűzszerész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a különböző robbanószerkezetek felépítéséről, alkalmazásuk módszereiről, illetve az eszközök hatástalanításának folyamatairól, kockázatairól beszélt.

Mint elmondta, képzésvezetőként hangsúlyoznia kell, hogy „a robbantástechnikai szakmérnök képzés alapvető célja, hogy korszerű, komplex tudást biztosítson mindazok számára, akik a robbantástechnika, a rendvédelem, a katasztrófavédelem vagy a honvédelem különböző területein dolgoznak. A program olyan szakemberek képzését szolgálja, akik képesek a szakterületükön felmerülő problémák önálló és szakszerű megoldására, valamint adekvát válaszokat tudnak adni a gyorsan változó biztonsági környezet kihívásaira. Ebben kiemelt szerepet kapnak az olyan gyakorlati képzések, amelyek valós eszközökön és autentikus környezetben biztosítanak tapasztalatszerzési lehetőséget.

A hallgatók már képzésük során közvetlen kapcsolatba kerülnek a szakmai szervezetekkel, így nemcsak elmélyítik tudásukat, hanem valós képet kapnak a lehetséges karrierutakról is. Ennek köszönhetően a képzésből kikerülő szakemberek már egy ismert és értelmezhető szakmai térben kezdhetik meg pályafutásukat, a piaci, a rendvédelmi, illetve a honvédelmi igényekhez egyaránt illeszkedő, naprakész ismeretek birtokában.”

Fotó és írás: Dr. habil Daruka Norbert képzésvezető

Címkék
#hallgatói gyakorlat #robbantástechnikai szakmérnök