Project RUBIK – egyetemi hallgatói projekt a világűr felé

Az Óbudai Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem hallgatói közös kutatóprojektben vesznek részt a REXUS/BEXUS programban, ami az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrügynökség (DLR) és a Svéd Nemzeti Űrkutatási Ügynökség (SNSA) közös kezdeményezése, amely lehetőséget biztosít egyetemi hallgatók számára, hogy saját fejlesztésű kísérleteiket magaslégköri rakétákon vagy stratoszférikus ballonokon juttassák a világűr közelébe. A program célja, hogy a fiatal kutatók valós körülmények között szerezzenek tapasztalatot a világűrbe szánt rendszerek tervezésében, fejlesztésében és üzemeltetésében.

A RUBIK elnevezésű kutatóprojekt az Óbudai Egyetem fő akadémiai támogatásával jött létre és a magyar egyetemi űrkutatás legaktívabb hallgatóit fogja össze. A csapat vezetését egy BME-s villamosmérnök MSc hallgató és egy ÓE-s hadiipari mérnök MSc hallgató látja el. A kutatás biológiai irányát egy Semmelweis Egyetemen tanuló orvos hallgató vezeti, aki a projekt biológiai témavezetője is.

A Project RUBIK név a kutatás tudományos célját tükrözi:

RUBIK – Real-Time Understanding of Bacteriophage Interaction Kinetics and Dynamics (szabad fordításban: „A bakteriofág kölcsönhatás kinetikájának és dinamikájának valós idejű megértése”).

A projektet az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrügynökség (DLR) és a Svéd Nemzeti Űrkutatási Ügynökség (SNSA) által meghirdetett nemzetközi mezőnyből beválasztották az előválogatásba, így a RUBIK csapat meghívást kapott, hogy 2025. november 25–27. között az ESA ESTEC központjában, Noordwijkben (Hollandia) bemutassa kísérletét a szakmai zsűrinek.

A kiválasztási folyamat végén 3–5 csapat kap lehetőséget, hogy kísérletét az ESA és partnerei magaslégköri rakétáján repíthesse a világűr közelébe.

A kísérlet célja a baktérium–bakteriofág kölcsönhatások valós idejű vizsgálata milligravitációs környezetben, különös tekintettel a fertőzés és sejtlízis kinetikájára. A névválasztás egyrészt a projekt tudományos fókuszát jelzi,másrészt tisztelgés a magyar tudományos és mérnöki kreativitás jelképe, Rubik Ernő munkássága előtt.

A kutatás az Escherichia coli baktérium és a T7 bakteriofág kölcsönhatását vizsgálja milligravitációs környezetben, hogy feltárja, miként változik a baktérium–vírus kapcsolat az űrben. A projekt alapját egy korábbi, az ISS (Nemzetközi Űrállomás) fedélzetén végzett orosz kísérlet adta, amely kimutatta, hogy rövid távon a bakteriofág gyorsabban pusztítja a baktériumokat milligravitációban, hosszabb távon azonban a baktériumok rezisztenciát fejlesztenek. A RUBIK célja ennek a folyamatnak a pontosabb, autonóm módon végzett vizsgálata egy miniatürizált, teljesen automatizált laboratóriumi egység segítségével.