A biztonságtudomány ünnepe a Bánki Karon

2023. november 7-én került megrendezésre az Óbudai Egyetem Bánki Karán a Magyar Tudomány Ünnepe és a Biztonságtudományi Szemle ötéves születésnapja alkalmából szervezett tudományos konferencia „A biztonságtudomány aktuális kérdései 2023” címmel.

A résztvevőket először Prof. Dr. Rajnai Zoltán a Bánki Kar dékánja, illetve a Biztonságtudományi Szemle lektorált, szakmai-tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke köszöntötte, s elmondta, hogy Folyóiratunk nem „csak” egy folyóirat, hanem egy olyan platform, amelyik egyfajta tudományos műhelyként időről-időre lehetőséget biztosít arra, hogy a tudósjelöltek, illetve a fokozattal rendelkező tudósok megosszák a szakmai közösséggel értékes gondolataikat tanulmányok formájában. Dékán úr után a Biztonságtudományi Doktori Iskola titkára, Farkasné Hronyecz Erika beszélt arról, hogy Folyóiratunk milyen fontos szerepet játszik a Doktori Iskola hallgatóinak életében, hogyan tud hozzájárulni doktoranduszaink tudományos kutatási eredményeinek megjelentetéséhez, s hogyan tudja elindítani őket a tudományos karrier útján. Titkár asszony kiemelte, hogy a Doktori Iskola és a Folyóirat között már a megalakulásakor egy kiváló szakmai-baráti kapcsolat alapozódott meg, s ez a kapcsolat jellemezte és jellemzi azt a légkört, ahogy közösen segítjük a publikációs tapasztalattal nem rendelkező saját, illetve más doktori iskolák doktoranduszait az első tanulmányaik megjelentetésében.

Az első tudományos témájú előadást – melynek címe: A biztonságtudomány helye a tudományok térképén, avagy: tévedett-e Maslow – a Biztonságtudományi Szemle szerkesztőbizottságának tudományos titkára, Dr. habil. Kollár Csaba PhD. tudományos főmunkatárs tartotta. Csaba bemutatta a biztonságtudomány diszciplináris keretét, majd ismertette helyét a tudományok térképén, illetve elmondta, hogy miért vagyunk hálásak Maslow-nak akkor is, ha egyébként tévedett. Ezt követően áttekintette a biztonságtudomány fontosabb területeit, elmondta a biztonságtudomány lehetséges jövőjét, végül kiemelte a szervezeti (felső)vezetők elköteleződésének fontosságát a biztonság irányába. A tudományos titkár után Berek László az Óbudai Egyetem könyvtárigazgatója, s Folyóiratunk szerkesztőbizottságának a tagja „A publikációk fontossága a tudományos eredmények közlésében” címmel beszélt arról, hogy milyen komoly jelentősége van annak, ha egy folyóiratot a hazai és a nemzetközi tudományos adatbázisokban számon tartanak. A Biztonságtudományi Szemle – ahogy igazgató úr hangsúlyozta – azzal, hogy elnyerte az MTA IX. Osztálya Hadtudományi Bizottságának a minősítését, a hazai életben minden szempontból megfelel a tudományos folyóiratokkal szemben támasztott követelményeknek. Azt is elmondta, hogy Folyóiratunk a hazai elismerés mellett bekerült az EBSCO, illetve az ULRICHSWEB adatbázisokba, s célunk, hogy a következő években a nemzetközi elismertségünket tovább erősítsük. A következő előadónk – Dr. Hanka László PhD. az Óbudai Egyetem Bánki Kar egyetemi docense – az alkalmazott matematika és a biztonságtudomány kapcsolatát mutatta be, előadása fókuszába a fuzzy-alapú predikció jelentőségét állítva. A délelőtti plenáris ülést Prof. Dr. Haig Zsolt ezredes, az NKE HHK egyetemi tanára, a Biztonságtudományi Szemle Szakmai-Tudományos Tanácsadó Testületének tagja tartotta „Kibertéri információs műveletek” címmel. A tudományos előadást professzor úr az orosz-ukrán konfliktusban mindkét fél által használt módszerek bemutatásával is gazdagította.

Az ebédszünet után két szekció, majd ezeket követően másik két szekció előadói tartottak párhuzamosan előadásokat.

Az Ipar-, üzem- és munkabiztonság című szekciót Dr. habil. Nagy Rudolf PhD., az Óbudai Egyetem Bánki Kar egyetemi adjunktusa, a Folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja vezette, s többek között az aszinkron motorok életciklusmodelljét, a kritikus infrastruktúrák drónok elleni védelmét, valamint a lítium-ion akkumulátorokkal működő elektromos hajók kiberbiztonságát ismerhette meg a hallgatóság. Emellett a munkakör és munkakörnyezet fejlesztésének, elektromos buszok működésfolytonosságának és biztonságának, valamint az ipari vezérlőrendszerek kiberbiztonságának is szenteltek időt a rendezvény során. A szekció előadói: Bendiák István, Bodor Károly, Nagy Sarolta, Farkas Zoltán, Sándor Tamás, Stölczer Kristóf és Simon Mátyás.

A Biztonságtechnika című szekciót Dr. Szűcs Endre PhD., az Óbudai Egyetem Bánki Kar egyetemi adjunktusa vezette. A szekció előadói – Domján András, Kóródi Petra, Morvay László, Turós Tímea, Lőrincz László, Rákóczi Barbara – számos témát érintettek: az objektumvédelemben fontos szerepet játszó spektrum monitor rendszerek jelentőségét, a hőkamerák alkalmazását, a gáz- és riasztófegyverek szabályozásának vizsgálatát, a kiemelt sportesemények biztosításához szükséges technikai eszközöket és az ezek alkalmazásának feltételeit, az intézményi műtárgyvédelmet, valamint az autizmussal élő hallgatók biztonságos integrálását a felsőoktatásba.

A biztonság társadalomtudományi dimenziói című szekció – melynek szekcióvezetője Dr. Molnár Máté CSc. az Óbudai Egyetem Keleti Kar egyetemi adjunktusa volt – előadói többek között a dezinformációs műveletekkel szembeni ellenállásban tanúsított önkéntesség szerepéről, a tengeralattjáró balesetek és okainak feltárásáról, a hazai palettán megjelenő kiberbiztonsági képzésekről, az orosz-ukrán háború okairól, a fizetési forgalom biztonságának történetéről, valamint az Iszlám Állam Khoraszan Tartomány csoport tevékenységéről értekeztek. A szekció előadói: Dr. Gémesi Géza, Molnár Krisztián, Sebán Zoltán, Dr. Molnár Máté, Szabó Richard, dr. Kemény János PhD.

Folyóiratunk szerkesztőbizottságának tudományos titkára, Dr. habil. Kollár Csaba PhD., vezette a Mesterséges intelligencia és hatásai című szekciót, melyben Beke Éva, Kiss Csaba, Pál Anita, Krasnyánszki Brúnó, dr. Antal Tímea, Paulik László az okos gyárakban szükséges kompetenciákra fókuszáltak a digitalizáció korában, a mesterséges intelligencia megjelenésének hatását vizsgálták a katonai és polgári biztonságra, mély tanulás alapú email biztonsági megoldások hatékonyságát elemezték social engineering támadásokkal szemben, illetve bemutatták, hogyan érvényesül az audit-központú logika a mesterséges intelligencia vonatkozásában, valamint a mesterséges intelligencia kutatásának fejlődését is.

Záró beszédében Dr. habil. Kollár Csaba PhD. megköszönte az előadók és a szekcióvezetők munkáját, s elmondta, hogy az idén, első alkalommal, a Magyar Tudomány Ünnepe és a Biztonságtudományi Szemle ötéves születésnapja alkalmából szervezett tudományos konferenciával hagyományt szeretnének teremteni, s így évente tudományos-szakmai konferencián kívánják megvitatni a biztonságtudomány aktuális kérdéseit.